Stresszblog

under pressure w

Stresszblog

Ez a blog a stresszről szól. Ha valakinek van kérdése, ötlete, története a témával kapcsolatban, írja meg bátran, és utána járunk, megkérdezzük, meghallgatjuk, és megosztjuk a Stresszblogon. Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/stresszblog

2014. március 04. Szalay Ágnes

Éljenek az introvertáltak!

Sokat jártam bulizni. Konyhabulikba. A konyhabuli az a történet, mikor zajlik egy lakásban a házibuli, emberek, zene, poharak, kavargás mindenütt, páran pedig a konyhában ülnek, ahol világosabb van, kevésbé hallatszik a zene, és beszélgetnek. Én állandóan a konyhában találtam magam. Nem mintha így terveztem volna, de valahogy mindig így alakult. Bármilyen helyen van az ember, mindenhol meg lehet találni a "konyhát". Házibuliban, vagy irodai karácsonyi party-n egyértelmű: a konkrét konyhát kell megkeresni. De egy szállodában is ki lehet menni a hallba, vagy a teraszra, ha az étteremben zajlik a tánc, fesztiválokon meg lehet találni a csendesebb leülős helyeket, kocsmákban a félreeső asztalt. Legnehezebb a helyzet szórakozóhelyen - így ilyenekben keveset voltam, és akkor is elsőként távoztam.

Kisbaba korom óta nem kérdőjelezi meg senki, hogy introvertált vagyok. A mamám egy barátja gyakran felemlegeti, hogy egyéves korom körül találkozott velünk az utcán, én a babakocsiban ültem. Bazsalyogni, mosolyogni próbált rám, ahogy a babákra szoktak, de a tekintetem, ahogy elfordítottam a fejemet, azonnal visszavonulásra késztette. Kiscsoportos óvónénim azt állította, hogy sosem folytatott még olyan hiábavaló küzdelmet egy gyerek bizalmáért, mint az enyémért. És ez így megy azóta is. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének barátaim, és ne szeretném őket nagyon, vagy ne szeretnék velük időt tölteni. De nehezebben és lassabban barátkozom sokaknál, jobban érzem magam kettesben-hármasban-négyesben, mint nagy csapatban, és bármikor, bárhol elvagyok, ha van egy könyv a kezemben, és hagynak békében olvasni. Ez a tulajdonság, az introvertáltság, nem egy nagy versenyelőny a mai világban. Viszont nem vagyok vele egyedül.

Már négy hónapos kisbabák nagyon különbözőképp reagálnak a külvilág ingereire. Nagyjából 20%-uk eléggé megijed, sírni kezd, ha valami szokatlan ingerrel, például váratlan nagy zajjal találkozik. Kutatások kimutatták, hogy ők nagyobb korukra szinte mind introvertáltnak bizonyulnak. Nehéz pontosan megbecsülni, hogy hány ember tartozik inkább az introvertált típusba, de tippek szerint nagyjából az emberek harmada. Azaz háromból egy. Tehát mindenhol vannak introvertáltak, a családban, a munkahelyen, az iskolában. És legtöbben próbálnak extravertáltnak mutatkozni. Miért?

Mert a mostani körülmények között ez vezet a sikerhez. Ma azt várják az embertől, azt honorálják a tanárok, a főnökök, a többiek, ha valaki hangos, érvényesíti az akaratát, imád csapatban dolgozni, karizmatikus, vezéregyéniség, szórakoztató stb. Ma nem egyedül kell megoldásokat kidolgozni, hanem brainstormingolunk; már az óvodások, kiscsoportosok(!) közösen dolgoznak projekteken, rengetegen ülnek egy légterű irodákban, ahol valaki mindig beszél; szórakozásként karaokezunk, Activityzünk; hőseink azok, akik a tévében produkálják magukat, még ha nem is tesznek mást, csak tengetik az idejüket egy házban. És ezekkel nincs is baj. Egyikkel sem. Ahogy az emberek egyre inkább kiköltöztek a vidéki közösségekből a nagyvárosokba, már nem azokkal dolgoznak, élnek együtt, akik születésük óta ismerik őket. Ehelyett idegenek között kell megállniuk a helyüket, akkor tudnak boldogulni, ha könnyen alakítanak kapcsolatokat, ha képesek hatni a környezetükre, ha gyorsan alkalmazkodnak új helyzetekhez és társaságokhoz. Így jól jön, ha valaki extravertált. A tudományos kutatóknak, üzletembereknek, mérnököknek, de mondjuk a rendszergazdáknak vagy autószerelőknek is olyan komplex és sokféle tudást igénylő problémákat kell megoldaniuk, amihez egy ember tudása kevés. Ezért kézenfekvő a csapatmunka favorizálása.

Csak éppen ott van az a pármilliárd introvertált ember, akiknek nem ez a kényelmes közege. Az extravertáltság-introvertáltság nem egy-egy doboz, hogy az ember vagy ez, vagy az - hanem kontinuum, két végén a szélsőséges esetekkel, közben pedig az átmenetekkel, azokkal, akik kisebb vagy nagyobb mértékben intro-, extravertáltak. Akik inkább introvertáltak, azok a mélyebb, bizalmasabb, pár emberrel fenntartott barátságokat részesítik előnyben, a nagy társasággal szemben, kevesebb ingert kedvelnek: halkabb zenét, kevesebb villódzást, csendesebb beszélgetéseket. Halkabban és kevesebbet beszélnek, mint extravertált társaik. Szeretik az egyedül végezhető tevékenységeket, az olvasást, vagy más hobbi űzését, a sétákat az erdőben, az önálló munkát. Susan Cain, a 2012-ben megjelent The power of introverts (Az introvertáltak hatalma) című könyvével meghirdette a csendesek forradalmát. Azt mondja, hogy rengeteg, a környezet, a vállalat, a világ számára értékes kvalitás, gondolat, lehetőség vész el, ha nem hagyjuk az introvertáltakat introvertáltnak lenni. A kreativitás nem csak, szerinte főleg nem, csapatban képzelhető el. Írók, költők, festők, gondolkodók, matematikusok, informatikusok jó része a dolgozószobája, vagy egyéb békés hely magányában alkotta meg azt, amiért tiszteljük őket, amivel megváltoztatták a világot. Az introvertált vezetők - mert azért szerencsére vannak ilyenek - több lehetőséget adnak a beosztottaiknak a kibontakozásra. Nem ragadja magával őket saját lelkesedésük ilyen vagy olyan irányba, így nagyobb esélyük van rá, hogy a végleges megoldást úgy alakítsák ki, hogy a legjobb ötlet, és a legjobban hozzáértő ember véleménye nyomjon legtöbbet a latba.

Az introvertált emberek nem boldogtalanok, még ha nem is hahotáznak és komédiáznak harsányan. Az introvertáltak nem szégyenlősek vagy szorongók, csak nem nekik való sok ember között magukra vonni a figyelmet. Az introvertáltság akkor stresszes, ha az ember nem mer az lenni. Ha elhiszi azt, hogy ha nincs 600 ismerőse a közösségi oldalon, akkor őt kevésbé szeretik, mint azt, akinek van. Ha azt gondolja, vagy azt sugallják neki, hogy nem elég menő, mert esténként szívesen olvas otthon egyedül, vagy mert nincs mindig valami vicces beszólása. Gandhit, Warren Buffet-et, vagy Teréz Anyát senki sem tartja erőtlennek, vagy jelentéktelennek, pedig meglehetősen visszahúzódók voltak, és nem teljesítettek jól a társasági fecsegésekben. Karafiáth Orsolyáról nem mondanánk, hogy szégyenlős, vagy nehezen találja a szavakat - pedig ő is leírja, hogy rosszul érzi magát a kötelező társasági jópofizásokon, és szüksége van hetente 3-4 nap magányra. Máskor viszont, a társadalmi nyomásnak engedve, megtörténik, hogy vezetők, tanárok, kollegák és szomszédok leértékelik az introvertált embereket. Agatha Christie-ről szerető unokája nyilatkozza, hogy nem is hitte volna, hogy ilyen vagány fiatal nő volt a nagymamája - pedig körbeutazta a világot, szörfözött a huszas években (hány ilyen nő lehetett még akkor?) és gyors kocsikkal száguldozott - mert ő csak azt látta, hogy mennyire szégyenlős, ha ünneplik, és hogy igyekszik kihúzni magát a protokoll események, író-olvasó találkozók alól.

Szóval, Susan Cainnel egyetértve, arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mind az introvertáltak, mind az extravertáltak kezdjék el helyén kezelni az introvertáltak értékeit. Nem biztos, hogy annak vannak a legjobb gondolatai, aki a legjobb szónok, hogy az a legjobb barát, akinek a legtöbb haverja van. Elmélyültség, figyelem, alaposság, kreativitás, empátia, eredetiség, műveltség - és még sok más, mind értékei lehetnek az introvertáltaknak, amik csak akkor kerülnek felszínre, ha az introvertáltakat hagyja a világ annak lenni, amik.

 

 

tovább olvasom
i o

A bejegyzés trackback címe:

http://stressz.blog.hu/api/trackback/id/tr215840817

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Rafael Jiménez Valéra (barátoknak csak Rafi) 2014.03.04. 16:31:35

"Mert a mostani körülmények között ez vezet a sikerhez. Ma azt várják az embertől, azt honorálják a tanárok, a főnökök, a többiek, ha valaki hangos, érvényesíti az akaratát, imád csapatban dolgozni, karizmatikus, vezéregyéniség, szórakoztató stb."

Ez jó gondolat. Én azt szoktam mondani, hogy a mai, az ún. "kommunikáció világában" konkrétan hülyének, butának nézik, aki nem hangoskodik, veteti lépten-nyomon észre magát - legalábbis nekem gyakran ez az érzésem. Aztán ha a szart kell takarítani, jönnek a szakértelemmel rendelkező, csendesebb típusok.

Amator 2014.03.04. 18:20:41

Nem lehetne extrovertáltnak írni az introvertált ellentétét ?

efi 2014.03.04. 18:26:14

Az introvertáltak a normálisabbak.
Ők legalább nem akarják a másikra ráerőltetni a saját szokásaikat.

béla a görög (törölt) 2014.03.04. 20:25:40

Szervusz! Sajnos a helyzet szerintem ennél rosszabb egy pöttyet...
1) Végy egy visszahúzodó introvertált embert. Ha nagyon furcsa akkor aspergeres, ha még furcsább akkor autista de hogy, - megpróbáljam poénnal elütni - szociapata az biztos.
Nézd meg ugyanennek a skálának a másik végét...Extravertáltak... TV-ben mutogatják - realityshow. Zavarni, nem zavar mert nem nézem, csak mennyire más az elfogadottsága...
2) Elmész iskolába/egyetemre. Mit csinálsz? Fogsz egy természettudományos vagy műszaki tárgyat azt jól megtanulod - mindegy mi az csak ember ne legyen benne ha nem muszáj. Elhelyezkedni?
3) HR-esek, toborzók and so on - mi alapján is ítél meg és ki?
4) Brainstorming/meeting és társai - kinek van ehhez meg a kellő ismerete és kinek kéne átadni és ki profitál? /ha akarsz ellenséget vesd fel egy témában, hogy nem kompetens egy illető egy adott témában - általában aki jó hangos és vinni akarja a primet/
5) magánélet: Párod - valamilyen szövegkörnyezetben "egyformák a napok/elhidegültél tőlem/blablabla" TE (magadba) - "B+ végre nyugi van, végre nem gondolkozom, végre jól érzem magam a francnak nem tudod élvezni a csöndet a nyugalmat, má megint kezdődik" (nem magadba): "Dehogyis kicsim..." (Védekezel, bizonygatsz)
Bár ez utóbbi lehet nem csak extra/intro

Jó nagy adag önirónia és humor - nagyjából ez az amivel túlteheted magadat a dolgokon, azt hiszem.

Az extravertáltakkal az alapvető probléma, hogy hangosak (mert ki tudok kapcsolni) hanem a) muszáj nekik egy/több másik ember/közönség mert önmagában nem tudja kiélni magát - rosszabb esetbe ebbe beleesel/jobb esetben leépíted b) nem ismeri el képességei határát c) ebből akar megélni és komolyan is gondolja.

A fentiek természetesen általánosítások - de jó megközelítések :) Szerintem.

béla a görög (törölt) 2014.03.04. 20:37:22

kimarad a NEM
"Az extravertáltakkal az alapvető probléma, hogy hangosak" helyett "Az extravertáltakkal az alapvető probléma NEM AZ, hogy hangosak"

Dexter007 2014.03.07. 19:39:15

nincs olyan, hogy extrAvertált, értsd már meg.

www.kislexikon.hu/extrovertalt.html

Szalay Ágnes 2014.03.07. 21:05:15

@Dexter007: @Amator: Igen, abban igazatok van, hogy nagyon sokan így használják a szót, extrovertáltként. Még a Google is átjavítja a keresést erre. De mikor Jung kitalálta ezt a kifejezést extravertáltat mondott, a magyar pszichológusok is így vették át. Ha megnézitek a Pszichológai szótárban (bookline.hu/product/home.action?id=2101478184&type=10&_v=Frohlich_W_D_Pszichologiai_szotar) vagy egy pszichológia tankönyvben (pl. http://bookline.hu/product/home!execute.action?_v=Atkinson_Hilgard_Smith_Nolen_Pszichologia&id=34068&type=22) akkor extravertáltat fogtok találni. Én így használom, mert azt tanultam, hogy így helyes, ti mondhatjátok úgy, ahogy jónak látjátok. A lényeg, hogy akár o-val, akár a-val mondjuk, értjük egymást, hogy miről beszélünk.

Csobodaj · http://civ4bts.blog.hu 2014.03.10. 11:38:23

@stresszblog: Nem arról van szó, hogy miként helyes, hanem, hogy : "Értsd már meg!!!" :D Nekem van igazam bibibibiiiiii....

Beleza 2014.03.12. 11:29:44

Az introvertáltnak extrAvertált a párja, nem az a lényeg, hogy 2 o legyen mert ezek latin szavak. a latin intro-nak extra az ellentétpárja. maguk a szavak az irányt jelölik, h az egyén honnan töltekezik fel: introvertált belülről töltődik fel, az extravertált pedig kívüről.

zseketto · http://azeletstmoritzban.blog.hu/ 2014.06.15. 20:40:59

1. extrA a jó a latin miatt, ahogy írták.

Ejj, micsoda közösségi tapsolás lett itt az introvertáltakhoz...

Jöjjön a másik oldal is, hogy ne legyen ilyen egysíkú a világotok.

Introvertáltakkal kurva nehéz. Ugyanis nem fejezi ki magát. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy nem hangosokodik, hanem kussol mint szar a fűben. Mindig. Fogóval kell kihúzni belőle mindent. Értem én, hogy antiszoc vagy, de ha veled kell együttdolgozni, az egy rémálom. Minden mondatod tőmondat, kérdéseid nem vagy alig vannak. Elhiszem, h belül tök jól elvagy, de mi idekint vagyunk és nem vagyunk gondolatolvasók. Az ilyen emberek kiválók lehetnek olyan dolgokban, ahol EGYEDÜL kell alkotni. Amit kritizáltatok, mai modern világba nem passzoltok bele. Ez a közösségi brainstormingos dolog nem valami hangzatos szar, hanem szimplán a világ rájött, hogy együtt minden könnyebb. Na, most ez egy introvertált személyiséggel egy megnehezített pálya, amit senki sem szeretne végigszenvedni.

párkapcsolat: zseniális poén, de megint single playeres a másik fél. Ha nincs visszajelzés, a másik fél számára úgy tűnik, hogy nálad oly mindegy. Ne magadért jelezz, hanem a másikért, lásd fentebb "nincs gondolatolvasás, és mi idekint vagyunk".

Felhoztátok a nyomorék médiahulladékokat. Tényleg másképp nem megy mint a minta legvégéről példálózni önigazolásul? Nagyon gáz. Nekem egy ilyen visszahúzódó, befeléforduló-befelé megélő ember, ha fiú=anyámasszonykatonája (esetleg buzi vagy ilyesmi) ha lány=unalmas, párkapcsolatban meg egy szenvedés.

Cikkre ON:

" ha valaki hangos, érvényesíti az akaratát, " Ha leveszed a szemellenzős napszemüveged, belátod, hogy amit írtál az faszság és lövésed sincs az extravertáltságról. Azért mert valaki hangos, köze nincs ehhez a kaszthoz. Akaratérvényesítés mindenkire vonatkozik aki nem gyáva (ha ezzel próbáljátok magatokat menteni, szintén gáz). Értem, hogy ki kell hangsúlyozni pár felszínes tulajdonságot, de attól még nem lesz az.

"Szeretik az egyedül végezhető tevékenységeket, ". Ez egy szuper dolog (minden irónia nélkül) kár, hogy az ember mióta lemászott a fáról KÖZÖSSÉGI ÉLŐLÉNY. Ezt azt jelenti, hogy csapatban kell dolgozni a túlélésért. Nyilván lehet találni olyan munkát, amivel mégis a közösséghasznára lehetsz (különben egy egoista p*cs vagy, aki csak magának kapar) de akkor sem fogsz annyit érni, mint aki pakol a közösbe. Ilyen az élet.

"Az introvertált emberek nem boldogtalanok, " Tényleg jobb érvek nem jutnak az eszedbe?Szerinted melyik extravertált mondta rád, h az vagy? Mert lehet, hogy tényleg úgy festesz mintha búvalbaszott lennél, de az nem azért van mert introvertált vagy (hiába is próbálod ráhúzni) hanem mert tényleg az vagy. A boldogság nem abból áll, h műkacajjal futkorászol egész nap az irodában, ezt te sem gondolod komolyan az extravertáltakról...

"Ahogy az emberek egyre inkább kiköltöztek a vidéki közösségekből a nagyvárosokba," Mert mi másért költözhetne ki az ember a szmogos élhetetlen mocskos nagyvárosból mint azért mert introvertált...

"Nem biztos, hogy annak vannak a legjobb gondolatai, aki a legjobb szónok, " Lehetséges, de ő a legjobb aki elmondja...Mert néma gyereknek anyja veri, tudod...A csapatból meg senki sem gondolatolvasó és a fogóval kihúzott szavak is fárasztóak egy idő után.

"Ha elhiszi azt, hogy ha nincs 600 ismerőse a közösségi oldalon, akkor őt kevésbé szeretik, mint azt, akinek van. " Az önbizalomhiányt (amitől a legtöbb intro-s szenved) ne keverd ide.

@Rafi: "Aztán ha a szart kell takarítani, jönnek a szakértelemmel rendelkező, csendesebb típusok." Mert szart az intro-sok nem tudnak összehozni soha nem?A kommunikáció hiánya miatt meg jóval később jössz rá, mert nincs vér a pucájában kiállni és elmondani (mert ugye ők befeléfordulók)

@EFI: "Az introvertáltak a normálisabbak. Ők legalább nem akarják a másikra ráerőltetni a saját szokásaikat." csak sikerült egy jóízűt kirekeszteni. Nyilván, akinek nincs akarata (mert gyáva, de használjuk az introvertált szót a kedvedért) az nem tud semmit sem ráerőltetni a másikra, ez igaz. De ha esetleg összeszedné magát és megpróbálna kiállni az érdekeiért néha? Esetleg megtanulna nemet ésvagy ellent mondani a másiknak?Tényleg olyan nehéz ez? Mondd, életképes-e így az egyed?

@BÉLA A GÖRÖG: na te már közelítesz a lényeghez, enyhítve ezt a pocsék egyoldalúságot...
1. beteg lehet bárki, ezt csak fogyatékos barom süti a másikra. Nincs köze az extravertáltsághoz, ellenben iqszinthez igen.
2.Egy introvertált nyúl ne menjen kommunikáció és médiaszakra. Tök jó etológus lesz belőle. De, konferenciákra kell járni, emberekkel kommunikálni. Legyél remete ha ez kell, minden más pálya bukó. Ja, lehetsz még festő vagy meg nem értett művész, az most elég nagy divat.

zseketto · http://azeletstmoritzban.blog.hu/ 2014.06.15. 20:54:42

3.A HR-es is ember, valószínűleg extravertált lesz, mert szeret emberekkel dolgozni és mert tud is. Tehát, ha nem tud kihúzni belőled infót, csak szenvedne, lehetsz bármilyen jó ember, a cég=csapatjáték , ahol a softskillek többet érnek, mint h te egyedül meg tudod váltani a világot. Együtt többre jutunk, ezt ismerte fel a világ. Magányos hősökre nincs szükség.

4.brainstorming & co. Lehet, hogy ász vagy, de ha soha nem tudjuk meg, mert hallgatsz, akkor miért is kéne téged ásznak tartania a csapatnak, ha nem mutatod meg?"nem kompetens" --> szerinted ha személykedsz egy brainstorming keretében, az előre fogja vinni a csapatot a probléma megoldásában? Helyette inkább vázold a szerinted okosabb verziót és hamar tisztelet fog övezni. Azért viszi valaki a prímet, mert bátor és ki mer állni a többiek elé, a sarokban sírdogálás helyett. Kiáll mert lehet, hogy jót mondd, de lehet, hogy kurva keményen le fogják oltani a társai (nem fogják, mert eq szorult a népekbe). Viszont szembe mer nézni a kritikával és a helyén tudja kezelni. Ezt egy introvertált személyes sértésnek veszi (mint minden kritikát általában).

5. bullshit. " "egyformák a napok/elhidegültél tőlem/blablabla" Egy introvertáltal ugyanaz, nincsenek görbék, hullámok. Ami szar, az az elején is halálra van ítélve. Alapvetően gondjaik vannak a verbális kifejeződéssel. Emiatt rohadt nehéz velük bármit is kezdeni, bármibe fogni. Két introvertált viszont tök jól elvan otthon a négy fal közt. (lásd 4-5 nap magány a cikkben)

6." b) nem ismeri el képességei határát " ez gáz, hogy mer kisérletezni és nem a biztonságos komfortzónán belül éli le az életét? Nekem a megalkuvó, biztonságra játszó sokkal negatívabb mint a vakmerő...Introvertáltakkal jól nézne ki a Nagy Felfedezések Kora Kolumbusszal, Marco Poloval, a menet közben elhunyt Magellánnal...Végülis, ülhettek volna otthon is, verseket irkálva (ezzel nem a versírást degradálom), de az sokat nem dobott volna a fejlődésen.

Egy szó mint száz, akarom mondani 7000. A kődobálás helyett kéne némi empátia és működni fog a dolog.Míg egy introvertálttal úgy kell bánni mint egy hímestojással (ez extra fáradtság az extrovertáltak irányából, amit szóvá sem tesznek) addig visszafelé nem kell finomkodni. Szóval, a most bemutatott sírás helyett észre kéne venni, h mi a valóság.

Jöhetnek a kövek ;)

zseketto · http://azeletstmoritzban.blog.hu/ 2014.06.15. 21:14:27

ha már felhoztad Gandhit: mult-kor.hu/20100504_sajatosan_ertelmezte_a_szexualis_onmegtartoztatast_gandhi

(remélem elfogadod a múltkor portált autentikus forrásnak)

"Az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja élete első szakaszában tökéletesen normális szexuális életet élt." "Gandhi gyakran fürdőzött bakfisokkal, meztelenül masszíroztatta magát, és sokszor osztotta meg ágyát egy vagy több hűséges női követőjével - állítja a szerző." Erre nem igazán mondanám, hogy introvertált volt :D

Utána kattant be, fogalmazzunk finoman.

Tom Tuttle Tacomából, Washington államból 2015.10.04. 09:20:14

@zseketto:

párkapcsolat: zseniális poén, de megint single playeres a másik fél. Ha nincs visszajelzés, a másik fél számára úgy tűnik, hogy nálad oly mindegy. Ne magadért jelezz, hanem a másikért, lásd fentebb "nincs gondolatolvasás, és mi idekint vagyunk".

"Felhoztátok a nyomorék médiahulladékokat. Tényleg másképp nem megy mint a minta legvégéről példálózni önigazolásul? Nagyon gáz."
Te is ugyanezt csinálod:
"Introvertáltakkal kurva nehéz. Ugyanis nem fejezi ki magát. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy nem hangosokodik, hanem kussol mint szar a fűben. Mindig. Fogóval kell kihúzni belőle mindent. Értem én, hogy antiszoc vagy, de ha veled kell együttdolgozni, az egy rémálom. Minden mondatod tőmondat, kérdéseid nem vagy alig vannak. Elhiszem, h belül tök jól elvagy, de mi idekint vagyunk és nem vagyunk gondolatolvasók. Az ilyen emberek kiválók lehetnek olyan dolgokban, ahol EGYEDÜL kell alkotni. Amit kritizáltatok, mai modern világba nem passzoltok bele. Ez a közösségi brainstormingos dolog nem valami hangzatos szar, hanem szimplán a világ rájött, hogy együtt minden könnyebb. Na, most ez egy introvertált személyiséggel egy megnehezített pálya, amit senki sem szeretne végigszenvedni. "
Amit leírsz, azok nem az introvertáltak. Max. egy részhalmazuk, ami viszont már beteges. A poszter se ezekre gondolt (remélem).

Tom Tuttle Tacomából, Washington államból 2015.10.04. 09:22:39

@Tom Tuttle Tacomából, Washington államból:
Bocs, ezt a részt véletlenül másoltam ide:

párkapcsolat: zseniális poén, de megint single playeres a másik fél. Ha nincs visszajelzés, a másik fél számára úgy tűnik, hogy nálad oly mindegy. Ne magadért jelezz, hanem a másikért, lásd fentebb "nincs gondolatolvasás, és mi idekint vagyunk".