Stresszblog

under pressure w

Stresszblog

Ez a blog a stresszről szól. Ha valakinek van kérdése, ötlete, története a témával kapcsolatban, írja meg bátran, és utána járunk, megkérdezzük, meghallgatjuk, és megosztjuk a Stresszblogon. Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/stresszblog

2014. március 29. Szalay Ágnes

Az olvasás boldogít és csökkenti a stresszt

Végre kimutatták a brit tudósok, hogy aki olvas, az boldogabb. Én azóta hiszem ezt, amióta megtanultam olvasni. Sőt, már azelőtt is sejtettem. Egyik nagyon kellemes emlékem, hogy nyaralni megyünk a Balatonhoz, és a mamám az üdülő könyvtárából - könyvtár, sosem voltam előtte ilyenben - kiveszi A két Lottit. Az egésszel végeztünk a nyaralás alatt. De jó volt! Ültünk a tóparton, a szobánkban, és én közben Tótavi Tó-Brüllben jártam, és találtam magamnak egy testvért.

Persze azt nem várom el senkitől, hogy különösebben érdekleje, hogy szeretek-e olvasni, az viszont már inkább megfontolandó, hogy az olvasás kimutatottan csökkenti a stresszt. Dr. David Lewis, a Sussex-i egyetem kutatója egyszerű kísérletben járt ennek utána. Mindenféle idegesítő feladattal meg teszttel jól felhúzta a kísérleti alanyait, majd mire kellően idegesek lettek rájuk aggatott néhány stresszreakciót mérő gépet (szívverést, izomfeszültséget mértek,) és mindenki nekifoghatott valami közismerten relaxáló, nyugtató tevékenységnek. Volt, aki olvasott, volt, aki zenét hallgatott, mások sétálni kezdtek. És, lássunk csodát, az olvasás volt a leghatékonyabb a stressz csökkentésében. Már hat perc olvasástól 68%-kal csökkentek a stressz tünetei, sőt a résztvevők valójában relaxáltabbak lettek, mint az alapszintjük volt, mielőtt elkezdték volna stresszelni őket. A zenehallgatás 61%-kal, egy csésze tea vagy kávé elfogyasztása 54%-kal, a séta pedig csupán 42%-kal csökkentette a stresszt. A legrosszabb pontszámú versenyző a video-játék játszás volt, akik játszottak, csak 21%-kal csökkentették stresszüket, de jóval az alapszint felett maradtak a játék után.

Dr. Lewis szerint a legtökéletesebb relaxáció belefeledkezni egy könyvbe. Nem csupán azáltal hat ránk pozitívan az olvasás, hogy belemerülve a könyv világába elfeledkezünk a valóságról, a napi gondokról és problémákról, amik nyomasztanak minket - de az író által elénktárt világot elképzelve aktvían használjuk a képzeletünket, és ennek során a tudatosság egy más szintjére vándorlunk. Teljesen mindegy, hogy mit olvasunk, lehet az regény, tudományos munka, vagy szakácskönyv, a lényeg az, hogy érdekeljen minket, és bele tudjunk élni magunkat.

A Könyvesblog vette át a Booktrust, brit olvasás népszerűsítéssel foglalkozó alapítvány felmérését, amit az olvasási szokásokról, és ezek más tényezőkkel való kapcsolatáról végeztek. Sokan nyilatkoztak pozitívan a könyvekről. A válaszolók 76%-a mondta azt, hogy az olvasás javítja életük minőségét, és segít, hogy jobban érezzék magukat. 28% olvas minden nap, és további 22% olvas legalább hetente. A válaszolók majdnem fele nagyon-nagyon élvezi, ha olvashat, és még 23% eléggé élvezi az olvasást.

Ez így jó is lenne, de azért a válaszolók több, mint fele azt gondolja, hogy az internet és a számítógépek a következő húsz évben át fogják venni a könyvek helyét. A fiatalok közül pedig még többen gondolják így. És sokan, a válaszolók harmadánál több, hamar beleun egy könyvbe, ugyanennyien pedig nem tudnak időt szakítani az olvasásra.

És hogy miért boldogabbak, akik olvasnak, eltekintve attól, hogy élvezik? Mert az jött ki, hogy a többet olvasók az átlagos válszolóknál elégedettebbek, és általában úgy érzik, hogy van értelme annak, amit csinálnak az életben. Persze ez csak együttjárás, korreláció, ami sosem jelent oksági kapcsolatot. Mindjárt itt van egy másik korreláció, ami az előzőekre inkább magyarázatot adhat (bár a valódi oksági kapcsolat még feltárásra vár): az olvasók általában felsőbb társadalmi réteghez tartoztak, a szegényebben élőknek 27%- a egyáltalán nem vesz könyvet a kezébe. Ha mégis, akkor kevésbé élvezi, vagy tartja élete minőségére vonatkozóan meghatározónak, mint a magasabb társadalmi státuszú olvasók.

Nagyon fontos az, hogy valaki gyerekként hogyan találkozott a könyvekkel. Akiket a szülei bátorítottak az olvasásra, és akiknek sokat olvastak fel, meséltek gyerekkorukban, azok felnőttként is többet olvasnak, és jobban élvezik az olvasást. És ezt tovább is viszik magukkal, sokkal valószínűbben fognak ők sokat mesélni a gyerekeiknek, mint akik gyerekkorukban nem kapták meg a maguk meseadagját.

Ezért, a felmérés készítői szerint és szerintem, nagyon fontos odafigyelni arra, hogy más kisgyerekkorban megbarátkozzanak a gyerekek a könyvekkel, mesélni és olvasni kell nekik - hogy később ők is olvassanak. Mert az olvasók úgy érzik, hogy élmény számukra az olvasás, hogy gazdagítja az életüket - és általában véve boldogabbak, mint akik az internetre és a számítógépre bízzák a saját szórakoztatásukat. És sokkal hamarabb megszabadulnak a stresszüktől is.

 

tovább olvasom
i o

A bejegyzés trackback címe:

https://stressz.blog.hu/api/trackback/id/tr195870979

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása