Nemrég volt arról szó, hogy az emberre öregkorában ráköszönt a boldogság, vagy legalábbis a boldogság második hulláma. De ezt meg is kell érni. Ha például valaki, mielőtt eljutna idáig, kifejleszt egy izmosabb magas vérnyomást, ami könnyűszerrel szívrohamhoz vezet, akkor jóval kisebb esélye van rá, hogy megtapasztalja ezt a boldog időszakot. Magas vérnyomás pedig csomó mindentől lehet. Zsíros ételek, túlzott szénhidrátbevitel, cigaretta, alkohol és így tovább. Na meg a stressz. Például ha az ember kikapott egy elviselhetetlen menyt, vagy anyóst. Vagy örökké harcban áll a szomszédjával. Vagy folyamatosan felhúzza a férje. Most ugyanis tudományos bizonyítást nyert, hogy a hozzátartozókkal való konfliktusok igenis magas vérnyomáshoz vezetnek.
Rodlescia Sneed és Sheldon Cohen, a Carnegie Mellon Egyetem kutatói évek óta vizsgálják azt, hogy az emberi kapcsolatok hogyan hatnak az egészségre. Eddig az volt a sokak által bizonyított nézet, hogy ha valaki körül sok ember van, nagy család, kiterjedt baráti kör, akkor összességében egészségesebb is. A kaliforniai Alamedában már 1987-ben kimutatták, hogy minél több barátja van valakinek, annál nagyobb az esélye a hosszabb életre. Ami megfordítva úgy hangzik, hogy ha valaki magányosnak, izoláltnak érzi magát, akkor sokkal nagyobb eséllyel kap szívrohamot, mint aki egy kiterjedt szociális hálóban evickéli végig az életét.
Karen Matthews, a pittsburgh-i egyetem professzora tíz évig kutatta ezt az összefüggést. Egy vérnyomásmérő karkötőt tett az alanyaira, ami 35-40 percenként automatikusan mérte a vérnyomást. Ilyenkor a résztvevőknek le kellett írni, hogy éppen mit csinálnak, hol és kivel. Azt találta, hogy ha a mérést megelőző tíz percen belül volt az illetőnek bármilyen szociális kontaktusa, azaz beszélt valakivel, akkor egyértelműen alacsonyabb volt a vérnyomása, mint aki éppen egyedül volt a méréskor.
A megfázásra, vagyis az immunrendszerünkre is hat, hogy hogyan éljük társas életünket. Azt már tudjuk, hogy minél stresszesebb valaki, annál inkább ki van téve annak, hogy egy kósza vírus benyalásából kifejlődik nála egy pár hétig tartó lázas-köhögős betegség. De találtak olyan összefüggést is, hogy annál jobb állapotú valakinek az immunrendszere, minél több szociális szerepet - családapa, dolgozó, edző, kártyapartner, városszépítő aktivista - visz az életben. Ha megfertőznek valakit nátha vírussal, és bezárják hat napra karanténba, annál fog kisebb eséllyel kialakulni a betegség, aki sok társas közegben mozog.
Ezek a tények éppen ellentmondani látszanak a címben írtnak, hogy is van ez? Úgy, hogy azt csak most kezdték vizsgálni, hogy a társas kapcsolatok minősége milyen változást jelent az egészség szempontjából. Mert sejthető, hogy nem mindegy, hogy valaki boldog házasságban van sülve-főve együtt a férjével, vagy egy bántalmazó kapcsolatban. Mint ahogy az sem, hogy vidám összejöveteleket tart a szomszédság, azért találkozunk velük sűrűn, vagy azért kell velük állandóan beszélni, mert képtelenek vagyunk lezárni a vitás kérdéseket.
Cohenék mostani kutatásába 6000 nyugdíjast vontak be. Ebből 1504-nek még nem volt magas vérnyomása, ők lettek az igazi vizsgálati alanyok. Alaposan kikérdezték őket a társas kapcsolataik minőségéről, hogy mennyire konfliktusosak vagy éppen örömtelik. Majd megnézték, hogy a következő négy évben kialakul-e valakinél magas vérnyomás. Aki arról számolt be, hogy az átlagos konfliktus szintnél ő többet él át kapcsolataiban, annak kapásból 38%-kal nagyobb esélye volt a magas vérnyomásra. Nem mindenki volt így ezzel azért. A férfiak vérnyomásást nem befolyásolták holmi csip-csup viták a családon belül vagy a barátokkal, ezért is élhetett Jack Lemon és Walter Matthau olyan sokáig egészségben egymás mellett. A nők jobban a szívükre veszik az ilyen dolgokat. Szó szerint.
A 65 évnél idősebbek vérnyomását szintén nem határozta meg, hogy mennyi a személyes konfliktusuk. Ők már az időskori bölcsesség fázisában vannak. De 51 és 64 év között nagyon veszélyesek az ember vérnyomására és szívére nézve a baráti, családi veszekedések. Magyarországon a 75 évesek 80%-át érinti a magas vérnyomás. A Semmelweis Egyetem orvosai szerint már korán meg kell kezdeni a védekezést ellene: napi félóra mozgás, testsúly karbantartása, egészséges táplálkozás: sok zöldség gyümölcs és kevesebb só, és persze rendszeres ellenőrzés. Ők még nem írják, de a fentiek szerint érdemes odafigyelni a pszichológiai tényezőkre is, nevezetesen arra, hogy mennyire jó, vagy nehéz a kapcsolatunk azokkal, akik körülöttünk vannak. És ez, a címmel ellentétben, nem rajtuk múlik, sokkal inkább saját magunkon.
Ha szeretnéd követni a Stresszblogot, kattints ide.
