Stresszblog

under pressure w

Stresszblog

Ez a blog a stresszről szól. Ha valakinek van kérdése, ötlete, története a témával kapcsolatban, írja meg bátran, és utána járunk, megkérdezzük, meghallgatjuk, és megosztjuk a Stresszblogon. Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/stresszblog

2013. november 29. Szalay Ágnes

Gyermekbántalmazás - van köze hozzá a stressznek?

A pokol legmélyebb bugyra, az emberi lélek legsötétebb oldala, a Gonosz maga köszönt ránk a héten Szigetszentmiklóson nyilvánosságra került történtekből. "Egyre gyakoribbak, beazonosíthatóbbak a családon belüli erőszak különböző formái"- szerepel a helyi gyámhivatal és családsegítő beszámolójában, és ez valószínűleg nem csak ott, hanem máshol is fenyegető veszély. Hogyan jut el egy ember, egy szülő oda, hogy így bánjon a gyerekével, milyen okok rejlenek a háttérben, és hogyan szerepel a stressz, mint tényező a gyermekbántalmazások rettenetes sorában? Senkit sem bíztatunk arra, hogy együttérezzen a bántalmazókkal, viszont a bántalmazáshoz vezető okokat megérteni mindannyiunk felelőssége lenne. Azért, hogy minél kevesebb gyerek éljen át ilyen szörnyűségeket, azért, hogy észrevegyük a jeleket, azért, hogy figyelmeztessük a hatóságokat, azért, hogy pedagógusként, gyermekvédelmi szakemberként, vagy szomszédként megtegyük a megfelelő lépéseket, azért, hogy segítséghez tudjunk fordulni, ha magunkon érezzük azt, hogy mindjárt átlépünk egy határt, ahonnan nincs visszaút.

Kis dolgok is stresszesek - nincs jó eszköz a stressz leküzdésére

A felmérések azt támasztják alá, hogy a bántalmazó családokban több a stressz, mint a sok szempontból hasonló, de nem bántalmazó otthonokban. Ez nyilvánvalóan igaz a bántalmazottak részéről, de ugyanígy igaz a bántalmazókra is. Az ilyen emberek több stresszt "élnek meg", azaz olyan események vagy gondolatok is elviselhetetlen stresszt okoznak nekik, amikkel mások sokkal konstruktívabban megbirkóznak. A stressz relatív dolog, a bántalmazónak egy stresszes esemény vagy gondolat mérhetetlenül fenyegetőnek tűnik. Olyannyira, hogy úgy érzi, teljesen elveszíti a kontrollt az élete és az események felett.  A kontroll visszaszerzésének eszköze nála a bántalmazás. Azaz a gyermeke, vagy a rábízott gyerek (mert gyakran a nevelők, tanárok, vagy nevelőszülők a bántalmazók) megverése, vagy szóbeli megalázása, szexuális, vagy más módon történő kínzása segít neki abban, hogy újra kontrollt érezzen. A bántalmazóban stresszt kiváltó esemény lehet konkrét, amely mindannyiunk számára stresszes lenne, lehet akár egy ismétlődő jelenség is (például az ételt állandóan földre szóró kétéves), de gyakran okozzák olyan tudatos vagy tudattalan gondolatok, érzések, amelyek szintén fenyegetőnek tűnnek ránézve, például az, hogy itt ez a gyerek, aki jobban szerethető, mint én vagyok. Annak okai, hogy egy bántalmazóban ilyen gondolatok, vagy érzések vannak, a saját élettörténetében keresendők. Alacsony önértékelés, gyenge megküzdési stratégiák, rossz frusztráció-tűrés - ezeket mind gyerekkorunkban "tanuljuk meg", mind a saját szüleinktől vagy nevelőinktől kapjuk. Ez nem ment fel a felelősség alól. De nem is jelenti azt, hogy ne lehetne változtatni rajtuk. Nem könnyű, de lehetséges.

Stresszes élethelyzetek

Egy elmélet szerint a nagy, egész életet meghatározó változások - amik éppenséggel igen stresszesek - gyakran vezetnek bántalmazáshoz. A munkahely elvesztése, válás vagy halál, anyagi krízis, vagy magatehetetlen beteg a családban, gyakrabban szerepelt a bántalmazó családok bántalmazást megelőző történetében, mint más családoknál. Ebből leszűrhető, hogy ezeknél a szülőknél, akik ilyen helyzetben vannak, nagyon oda kell figyelni. De ezek a nagy változások még messze nem nevezhetők a bántalmazás kiváltó okainak, hiszen sokmindenki átesik ilyen változáson anélkül, hogy bántani kezdené a gyerekeit. Ráadásul az ilyen változások nem mindig "csak úgy" történnek, a rosszindulatú világ pofonjaiként. Gyakran az elszenvedő maga is tehet róla. Hiszen aki nehezen kezeli a stresszt, kicsinek tűnő dolgokra indokolatlanul agresszíven reagál, az például gyakrabban veszíti el a munkáját, éppen saját viselkedése miatt. Érdekes módon a bántalmazásnak az élet-változással való összefüggése csak az átlagos keresetű családoknál volt igaz. Csak ott volt jellemző, hogy egy változás alapvető romlást hozzon abban, hogy hogyan viselkedik valaki a gyerekével. A szegényebb rétegeknél talán nagyobb a hozzászokás az ilyen eseményekhez, így kevésbé jelenik meg döntő változásként egy ilyen, míg a gazdag rétegek, anyagi lehetőségeiket felhasználva jobban tudják kompenzálni az ilyen események fenyegető hatását. Ettől függetlenül fontos tanulság itt, hogy az ilyen változásból fakadó kríziseken éppen átmenő családoknál oda kell figyelni a stressz fokozódására, és meg kell keresni a pszichológiai segítség adás, és segítség kérés lehetőségeit.

Egyedüllét, támogatók hiánya

Másik fontos jellemzője a bántalmazó családoknak, vagy szülőknek a szociális izoláció, az elmagányosodás, azaz, hogy nincs körülöttük családi, baráti támogatás. Itt fel lehet vetni, hogy egy agresszor első ténykedései között van a tőle függők elvágása a korábbi barátoktól, a saját családjuktól, és ez így is van. De ettől függetlenül is, a stresszel való megküzdés sokkal könnyebb, ha vannak az embernek barátai, ha van kivel beszélgetni, ha van támogatás a nehéz pillanatokban. És könnyen elmagányosodhat az az anya is, vagy az a család is, aki nem egy agresszor (többnyire bántalmazó férj vagy apa) miatt szeparálódik, hanem más okból, például sokat dolgozó férj mellett, idegen városban élő kismama. Az, hogy valaki a gyereke viselkedését mennyire megfelelőnek, elviselhetőnek észleli - ami a bántalmazáshoz vezető kritikus faktor - szorosan összefügg a szociális támogatottságával és a stresszel. Aki körül van támogató környezet, és aki nem él át sok, elviselhetetlenül sok stresszt, az sokkal türelmesebb, megengedőbb a gyerekével is. A szigetszentmiklósihoz hasonló eseteknek visszatérő jellemzője, hogy a családtagok, szomszédok meglepődnek, de legalábbis nem hitték volna, hogy ilyesmi történik ott, bár igazán nem tartották a kapcsolatot a kérdéses családdal. Az ilyen családok gyakran teljesen magányosak. Itt megint fontos pontot adhatunk hozzá a megelőzési lehetőségekhez: a magányos családok, szülők gyerekei veszélyeztetettebbek.

Vannak még lényeges jellemzői a bántalmazóknak, gyakori köztük a szer-használó, alkohol vagy drogfüggő, és igen jellemző, hogy egy bántalmazó önmaga is bántalmazott volt gyerekként. Minden esetre igaz azonban az, hogy a bántalmazó az általa észlelt fenyegetettségre, stresszre válaszul fordul az agresszióhoz, azzal véli megvédeni saját kontroll-érzetét. Nyilvánvalóan szörnyű tévedés ez.

Ez a poszt nem célozza azt, hogy minden tényezőt és okot körüljárjon, de rá szerettünk volna mutatni sok jellemzőre, melyek bántalmazást feltételezhetnek, hogy felelősen figyeljük önmagunkat és környezetünket, és kérjünk segítséget, ha szükségesnek érezzük. Mert van lehetőség megelőzésre, közbeavatkozásra, pszichoterápiával, azzal, hogy a frusztráció befogadására, és a stresszel való megküzdésre jobban képessé tesszük a veszélyezetett szülőt, azzal, hogy támogató környezetet találunk valakinek, és azzal is persze, hogy időben észrevesszük, és kimentjük a gyerekeket, ha nincs más megoldás. Ez mindannyiunk felelőssége.

tovább olvasom
i o

A bejegyzés trackback címe:

https://stressz.blog.hu/api/trackback/id/tr615666165

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csepke 2013.11.29. 18:29:33

nagyon érdekes elgondolkodtató cikk.

pushpang (gyilkos ukrán harcidelfin) 2013.11.29. 20:07:27

Rohadjon meg a saját bőrébe varrva az összes, aki 1,2,3,4,5,6 stb. éves kisgyermekeket képes megerőszakolni. Ez elmebaj vagy ördögi gonoszság, nem stressz.

Egy verés, egy pofon is sok, de ezt egyszerűen képtelen vagyok felfogni.

cougarcat 2013.12.04. 06:19:47

Nagyon jó cikk. Még annyit tennék hozzá hogy az a szülő aki rosszul kezeli a stresszt, gyakran használ drogot vagy alkoholt (mert másképpen nem tudja a rajta lévő nyomást tolerálni), ami még tovább csökkenti az itélőképességét. A szerhasználattól egy idő után negativ változások keletkeznek az agyban, ami fokozza az agresszivitásra való hajlamot.

@pushpang (gyilkos ukrán harcidelfin): Ha pedofil elkövetőről van szó, akkor igazad van, nem stressz az oka hanem szexuális vonzódás pubertás kornál fiatalabb gyerekhez.