Stresszblog

under pressure w

Stresszblog

Ez a blog a stresszről szól. Ha valakinek van kérdése, ötlete, története a témával kapcsolatban, írja meg bátran, és utána járunk, megkérdezzük, meghallgatjuk, és megosztjuk a Stresszblogon. Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/stresszblog

2014. január 09. Szalay Ágnes

Jobb üzleti döntések - meditációval

Nem nehéz egyetérteni azzal, hogy a meditáció segít abban, hogy valaki jobban érezze magát a bőrében. Sőt talán még azt a következtetést is levonhatjuk, hogy aki jobban érzi magát a bőrében, az sikeresebb, és ha történetesen üzletember, akkor sikeressége számokban mérhető a vállalata számára. Egyre több felsővezető mondja el, hogy különféle meditációs technikákat használ. Egyre több Executive coach – felsővezetők személyes támogatásával foglalkozó tanácsadó – képezi ki magát arra, hogy meditációval, vagy valamilyen más tudatosság-fokozó technikával tudja segíteni klienseit a fókuszálásban, a nem odaillő gondolatok elhessegetésében, a stresszel való megküzdésben.  Kutatások most azonban azt is igazolták, hogy a meditáció, még egy egész rövid, 15 perces meditáció is konkrétan jobb üzleti döntések meghozatalához vezet, nevezetesen az elsüllyedt költségek csapdájának elkerüléséhez.

Az elsüllyedt költségek csapdáját szokták Concorde-effektusnak is nevezni, a nem túl hosszú életű szuperszonikus repülőgép után. Arról van szó, hogy az emberek nehezen engednek el valamit, amibe már belefogtak, illetve amibe sokat invesztáltak. Az üzleti életben manapság az egyik legtöbb veszteséget okozó tényező az, hogy egy-egy befektetést még akkor sem adnak fel, ha már egyértelmű jelei vannak annak, hogy nem éri meg foglalkozni a dologgal – inkább próbálják megmenteni, és még többet fektetnek bele. Így a veszteség tovább nő. Ilyen volt ugye a névadó Concorde is, az angol és francia kormány jól tudta, hogy számítások igazolják, a Concorde sosem lesz nyereséges, mégis további éveken át milliárdokat áldoztak rá, tolták előre a bukásra ítélt projektet, ezáltal növelték veszteségüket. Persze nem csak üzleti döntések esetében követik el az emberek ezt a hibát. Ugyanerről van szó, ha az étteremben a megrendelt vacsora felével már jól laktunk, de esszük tovább, hiszen itt van előttünk, és ki fogjuk fizetni az egészet. Vagy amikor elmegyünk egy fesztiválra, amire jó előre megvettük a jegyünket, annak ellenére, hogy lázasak vagyunk, és semmi esélyünk arra, hogy élvezzük a koncerteket és a büfék előtti álldigálást.

Mi az oka ennek a gyakori hibának? Természetesen több oka is van, és legtöbbje tudattalan. Van az embernek egy szimpla hajlandósága, hogy jobban kötődjön ahhoz, amivel már régóta foglalkozik. Aztán van egy adag múltra vonatkozó tudattalan gondolat is, ami befolyásolja ilyenkor a döntéshozókat. Bűntudat a múltbeli hibák miatt, nehéz bevallani, hogy rossz döntést hoztunk, nem beszélve a következményekről. Súllyal nehezedik ránk az elköltött milliók nagysága, nem az, hogy ez jó vagy rossz befektetés volt, csupán az, hogy hány milliót hagyunk most veszni. Vannak a jövőre vonatkozó összetevők is. Végülis sikerülhetne, milyen szép lenne, ha sikerülne. Ha abbahagyjuk most, sajnálni fogom, hogy nem vittük végig. Aggódás, félelem, bűntudat, sajnálat, vágyak – sokféle tényező játszik szerepet abban, hogy belesétál egy üzletember az elsüllyedt költségek csapdájába, közös bennük az, hogy egyik sem a jelenre vonatkozik, hanem a múltra, vagy a jövőre, és egyik sem racionális. MRI kutatásokkal már kimutatták, hogy az emberi agy, gondolkodás közben folyamatosan csapong: múlt, jövő, jelen, múlt, jövő – a másodpercek törtrésze alatt szalad át a fejünkön megállás nélkül.

Az INSEAD kutatói Hafenbrack, Kinias és Barsade azt feltételezték, hogy ha a tudatot sikerül a jelenben tartani, akkor valaki könnyebben ellenáll az elsüllyedt költségek csapdájának. Először egy kontroll-mérést végeztek, amivel igazolták a kiinduló hipotézist, miszerint az az ember, aki tudatosabban a jelenre fókuszál, az kevésbé esik bele ebbe a döntési hibába. Majd azt vizsgálták meg, hogy a meditáció valamilyen formája – a légzésre-koncentrálás, vagy a  testrészek végigvétele az izmok összehúzásával majd ellazításával hogyan befolyásolja a döntéseket. A kísérleti alanyaiknak miután végeztek meditációt, vagy, a kontroll-csoport esetében nem végeztek ilyesmit, tíz történetet adtak, ahol döntést kellett hozniuk, hogy mit tennének. Voltak köztük üzleti jellegű sztorik, de teljesen hétköznapiak is. A kísérlet igazolta eredeti elképzelésüket, a meditáción részt vettek kevésbé döntöttek az elsüllyedt költségek hibájának megfelelően, képesek voltak racionális döntést hozni. Amin viszont még a kutatók is meglepődtek, hogy milyen kevés kellett ehhez. Volt egy olyan csoport, ahol mindössze 15 perc meditációt végeztek a kísérleti csoport tagjai, és míg a kontroll-csoportnak több mint fele belesétált a csapdába, addig, akik meditáltak, csak 22%-ban hoztak ilyen döntést. Ez eléggé szembeszökő eredmény.

Biztosan vannak esetek – mondják a kutatók, - ahol a múlt feldolgozása segít a döntéshozatalban, de az elsüllyedt költségek esetében a döntéshozók akkor a legsikeresebbek, ha csak a jelenre koncentrálva hozzák meg a döntést. Ezt a tudatosságot már 15 perc meditáció is segíti, és mennyit javíthat valaki döntési sikerességén, ha rendszeresen meditál, ezért pillanatok alatt képes arra, hogy csak a jelenben legyen ott, gondolatai ne ugráljanak a múlt és jövő felé.

tovább olvasom
i o

A bejegyzés trackback címe:

https://stressz.blog.hu/api/trackback/id/tr95743170

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.