Stresszblog

under pressure w

Stresszblog

Ez a blog a stresszről szól. Ha valakinek van kérdése, ötlete, története a témával kapcsolatban, írja meg bátran, és utána járunk, megkérdezzük, meghallgatjuk, és megosztjuk a Stresszblogon. Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/stresszblog

2014. január 31. Szalay Ágnes

A tökéletes élmény

Mi a stressz ellentéte? Most felejtsük el egy pillanatra a stressz szigorúan tudományos definícióját, mely az emberi szervezet készültségi állapota, és lehet jó is meg rossz is, függően a körülményektől. Beszéljünk a klasszikus negatív stresszről, a fogakat összeszorító, szívet kórosan megdobogtató, ízületekbe bemerevedő, vérnyomást felnyomó, hajat korpásító krónikus stresszről. Sűrűn tapasztaljuk meg ezt az érzést, jól ismerjük. Mikor van az, amikor ennek éppen az ellentétét éljük át? Az ellazulást, a feloldódást, a pihenést. De hívhatjuk egyszerűen boldogságnak. Alvás közben? Kétségtelen, hogy alvás közben pihen a szervezet - de történt-e már, hogy rémálmokra ébredtünk? Van-e olyan, hogy alvás közben csikorgatjuk a fogunkat? Esett-e már meg, hogy erős szívdobogással, leizzadva ébredtünk? Vagy esetleg fáradtabban, mint ahogy lefeküdtünk? Nem, az alvás nem ad azonnali felmentést a napi gondjaink alól. Az alvás minősége nagyban függ attól, hogy az ébrenléteink hogyan telnek, milyen gondolatokkal a fejünkben fekszünk le aludni, milyen az általános közérzetünk. Ha sokat idegeskedünk nappal, akkor éjszakáink is nyugtalanok és kimerítők lehetnek. Mi akkor a stressz ellentéte?

Mindannyian átéltünk már olyan pillanatokat, amikor azt éreztük, hogy nem ismeretlen erők taszigálnak ide-oda, hanem mi magunk irányítjuk cselekedeteinket, saját sorunk urai vagyunk. Az ilyen ritka alkalmakkor szinte átszellemülünk, olyan gyönyörűséget érzünk, mely mérföldkő lesz majd emlékeinkben, és azt súgja, mindig ilyennek kellene lennie az életnek. Ez az az érzés, amit tökéletes élménynek hívunk.

Csíkszentmihályi Mihály, magyar származású pszichológus évtizedeket szánt arra, hogy ezt az élményt kutassa, meghatározza, hogy hogyan jönnek létre ezek a pillanatok, mi jellemző rájuk, és mit tehetünk, hogy minél gyakrabban átélhessük őket. Mert a boldogság ezekben rejlik. Mindaz, amit kívánhatunk magunknak, egészség, szépség, gazdagság, csak arra jók, hogy nagyobb esélyünk legyen elérni a boldogságot, ami a végső célja az embernek. Arisztotelész óta tudjuk ezt. Bár vágyaink netovábbja lehet egy trópusi szigeten a tengerparton heverni Sex on the beach-et kortyolgatva, a boldogság maradandó pillanatai nem ilyenkor találnak ránk. A legszebb pillanatok általában akkor következnek be, amikor valaki testi vagy szellemi teljesítményét a végletekig fokozza, hogy véghezvigyen valamilyen nehéz, de fontos feladatot. A tökéletes élmény alapja a flow (áramlat), vagyis az a jelenség, amikor annyira feloldódunk egy tevékenységben, hogy minden más eltörpül mellette, az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy a tevékenységet bármi áron folytatni akarjuk, pusztán magáért.

Csíkszentmihályi és kutatótársa nem a hasukra ütve találták ki ezt a definíciót, hanem több ezer "szakértővel" készítettek interjút. Ezek a szakértők olyan emberek voltak, művészek, sebészek, sportolók, akik elkötelezetten űztek valamilyen foglalatosságot, feltették rá az életüket, még akkor is, ha ez nem feltétlenül tette őket gazdaggá vagy híressé. A velük való beszélgetés tanulsága lett a flow-jelenség, mikor végzett tevékenység annyira magával ragadja az embert, hogy nem gondol semmi másra, csak arra, amit csinál, nem töpreng azon közben, hogy jól érzem-e én most magam, mit főzzek vacsorára, és mit fogok a következő fél órában csinálni, hanem gondolkodása időtlenné válik, és kizárólag a feladatra koncentrál.

Nem születhet mindenki festőművésznek, vagy élsportolónak, hogyan oldódjon fel valaki a síelés erőt próbáló tevékenységben, ha nincs pénze síbérletre? Könnyű annak, akinek ilyen hivatása van, vagy lehetősége van ilyen hobbikat kitalálni magának, de aki nem ilyen szerencsés, annak marad a krónikus stressz és unalom? Igen, a flow-élményt nem adják ingyen. Ahogy Csíkszentmihályi írja, a világ nem arra van kitalálva, hogy az embert elégedetté tegye, és szükségleteit kielégítse. Azért, hogy a tökéletes élmények felemelő pillanataiban részesülhessünk meg kell dolgozni. A fő üzenet viszont az, hogy mindenki maga befolyásolhatja úgy az életét, hogy megteremthesse magának ezeket a pillanatokat. Még a legunalmasabb, gyártósor melletti munkában is találhat magának az ember olyan kihívásokat, melyekre fókuszálva minden erejét és ügyességét be kell vetnie, hogy meg tudja valósítani (két mozdulattal rakom fel a matricát a sorban hozzám érkező mobiltelefonokra, nem néggyel mint eddig,) és máris flowban lehet.

Vannak olyan tevékenységek, melyekben könnyebb elérni a flow-t: alkotóművészet, extrém sportok, vezetés (lehet az autó, vagy vállalat), elvont gondolkodás, például matematikai problémák megoldása, de bármi megteszi. A lényeg a testi és szellemi erőfeszítés, hogy az ember a határait feszegesse, aztán az, hogy az adott dologban kompetensnek, ügyesnek élje meg magát, és az, hogy legyen a végzett tevékenységnek célja.

A lenti felvételen élőben lehet végigkövetni, hogyan kerül valaki bele a flow-ba, és szellemül át teljesen, miközben igazi csúcsteljesítményt visz véghez. A fiatal műkorcsolyázó-titán, Jason Brown, a kűrje előtt láthatóan feszült, ideges, nagy megmérettetés előtt áll. Lassan indul be a dolog, ha nem is bizonytalan, de első mozdulatain még kis merevség látszik. Majd eljön egy-két jó ugrás, és látszik rajta, ahogy teljesen feloldódik, eggyé válik a zenével, a mozgással, és érezni, hogy most minden sikerülni fog neki, most ő maga a műkorcsolyázás. Külön szép, ahogy a közönséget is magával ragadja, egy idő után, még ha a gépen nézzük, akkor is, az ember beleborzong abba, amit lát. A közönség sem tud tétlen néző lenni tovább, felállnak, tapsolnak, részesülni akarnak ők is az élményből. Ilyen a flow. És rajtunk áll, hogy megteremtjük-e magunknak.

A dőlt betűs részek részletek Csíkszentmihályi Mihály: Flow - Az áramlat című könyvéből.

tovább olvasom
i o

A bejegyzés trackback címe:

https://stressz.blog.hu/api/trackback/id/tr575789599

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vlad Attila 2014.01.31. 17:34:04

igen. ezért kéne pl sokkal több szex.
de hát a nők 45 éves korukig azt hiszik, hogy kétszer élnek...

mcc 2014.01.31. 18:31:07

elérni a boldogságot, ami a végső célja az embernek.Ezt a marhaságot honnan tetszettek venni? És vajon Avilai Szent Teréz milyen ipari erőfeszítéssel érte el azt az állapotot, amiért szentté avatták?