Stresszblog

under pressure w

Stresszblog

Ez a blog a stresszről szól. Ha valakinek van kérdése, ötlete, története a témával kapcsolatban, írja meg bátran, és utána járunk, megkérdezzük, meghallgatjuk, és megosztjuk a Stresszblogon. Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/stresszblog

2014. február 25. Szalay Ágnes

Egy kutya jobban hat, mint a vérnyomáscsökkentő

Cselének

Ki az, akit bármikor megsimogathatunk? Ki az, aki akkor is szeret, ha hülyeséget csináltunk? Ki az, akinek elmondhatjuk minden titkunkat, és sosem fogja elárulni senkinek? Ki az, akivel csendben ülni egymás mellett meghitt, és nem kínos? Ki az, akinek egy sima teniszlabdával világraszóló boldogságot szerezhetünk? Ki az, aki olyan idétlen, hogy akkor is elröhögjük magunkat, ha sírni volna kedvünk? Ki az, aki mindig örül, ha meglát minket?

Négylábú barátaink hihetetlen hatással lehetnek arra, hogy egészségesebben, kevésbé stresszesen és boldogabban éljünk. Nem tesznek semmi különöset, azon kívül, hogy vannak és szeretnek minket, mégis rengeteg módon hatnak ránk.

Aki szereti az állatokat, annak szimplán képtelenség megőriznie egész nap dédelgetett rosszkedvét, ha este otthon egy kiskutya csetlését-botlását nézheti végig. Ha a kutyánk nem tesz mást, csak hozza önmagát, játssza a szokásos játékait, nagyokat szökellve fut a labda után, máris javítja a hangulatunkat. A UCLA-n kimutatták, hogy AIDS-betegek jelentősen kevésbé szenvednek depressziótól, ha van valamilyen állatuk. Ez az egyik legnagyobb kutatás, ami az állatok hangulatra gyakorolt hatását vizsgálta, több, mint 1800 fertőzöttet, vagy beteget vizsgáltak meg. Míg az állat nélküli AIDS-esek háromszor gyakrabban szenvedtek depressziótól, mint az egészséges emberek, addig a kutyás, vagy más állatot tartó betegeknél ez az arány csak másfélszeres volt.

Kutyák, macskák tartása csökkenti a vérnyomást, és az egyéb stresszreakciók erősségét. A Buffalo Egyetem kutatói igazán stressztől érintett csapatot választottak vizsgálatuk alanyaivá: New York-i magas vérnyomással küzdő brókereket. A brókerek gyógyszeres kezelést is kaptak a vérnyomásuk csökkentésére, de az a tapasztalat, hogy a gyógyszer igazán csak a nyugalmi időszakokban jelent változást. Erős stressz során a magas vérnyomásúak mindenképp azok lesznek, akár szednek gyógyszert, akár nem. Hogy ne lehessen azt mondani, hogy nem a tartott háziállatok hatása volt a kísérlet eredménye, hanem másé, ezért olyan embereket választottak, akiknek korábban nem volt se kutyájuk, se macskájuk. Random kettéosztották a csapatot, és a csapat egyik fele választott magának egy kutyát vagy macskát, míg a másik felük állat nélkül maradt. Fél év elteltével az állat-tulajdonosok erős stresszhelyzetben szignifikánsan alacsonyabb vérnyomást és szívverést mutattak, mint az állat nélküliek. Az eredmény annyira szembeszökő volt még a résztvevőknek is, hogy az állat nélküli csoportba került brókerek a kísérlet végén elrohantak venni maguknak egy kedves kutyát vagy macskát.

Ha kutyánk van, kénytelenek vagyunk sétálni, rendszeresen mozogni. Na ennek nagyon sok előnye van a testi és a lelki egészségünkre nézvést. Egyrészt a stressz csökkentésében, a negatív indulatokkal való megbirkózásban a rendszeres testmozgásnak egyértelműen jó hatása van. Másrészt, különösen akkor, ha egyedül élünk, vagy hajlamunk van a depresszióra, sokat jelent saját magunk karbantartásában, ha van napi rutinunk, nem csúszunk szét egy hétvégi nap, hanem ugyanúgy felkelünk, és megszokott rendben tesszük a dolgunkat. Egy kutya rászorít minket erre. Aztán a kutyasétáltatás lehetőséget ad arra, hogy beszélgessünk, megismerkedjünk másokkal. Van a kutyáknak egy ilyen tulajdonsága, mint a kisbabáknak, hogy sok ember önkéntelenül odamegy, megsimogatja őket, és szól pár szót a gazdájukhoz. És ott vannak még a többi kutyasétáltatók, akikkel rendszeresen, nap mint nap találkozhatunk, és velük is kialakulhat valamilyen beszélgetés, kapcsolat. Ez megint azoknak lehet értékes eredmény, akik egyedül élnek, vagy nehezen alakítanak ki kapcsolatokat. Különösen érdemes lehet egy idős, nyugdíjas embernek elgondolkodni a kutyatartáson a fenti előnyök miatt.

A gyerekeim pár hónapos koruk óta teljesen odavannak a kutyákért. Első öt szavuk közt biztosan ott volt a vaú, és rajongásuk nem csökken az idők során. A múlt hét legaranyosabb képei számomra a Beau és Theo, ember és kutyakölyök alvóbarátságát bemutatók voltak. A gyerekek tényleg ösztönösen és lelkesen becsülik meg mindazt a sok jót, amit egy kutyától kapni lehet. Volt például egy kutatás, ahol 7-8 éves gyerekektől azt kérték, hogy írják le, kik azok, akiktől a legtöbb társas támogatást kapják az életben, kikre számíthatnak a leginkább, kik a legfontosabbak számukra. A gyerekek, nagyon sokan, ide sorolták az állataikat is. És jól kezelték a viszonyokat, pontosan megkülönböztették, hogy mit kaphatnak egy kutyától, és mit kaphatnak csak a szüleiktől, vagy más emberektől. A kutyákhoz leginkább megnyugtatásért, önbecsülés-növelésért, és bizalmas titkaik meghallgatásáért fordultak. Egy Salt Lake City-beli iskolában kutyákkal tanítják olvasni a gyerekeket. Nem mintha ott már tudnának a kutyák olvasni, de meghallgatni, és ítéletmentes szeretetükről biztosítani tudják a gyerekeket. A kutyák ott ülnek az órákon, figyelnek, közelebb húzódnak a gyerekhez, aki éppen felolvas valamit - egyszerűen jelen vannak a gyerekek életében. A gyerekek meg kezüket-lábukat törik, hogy ma ők lehessenek a szerencsések, akik enni adhatnak a kutyának, vagy kitakaríthatják a helyét.

A háziállatok megnyugtató, önbecsülés-növelő, igazi társ hatása nem csak gyerekeknél, időseknél, vagy depressziósoknál működik, mindenkinél így lehet. Egy vizsgálatban kellemetlen, stresszes feladatot kellett elvégeznie a résztvevőknek. Házaspárokat kértek fel a dologra, voltak köztük állat-tulajdonosok, és állat nélküliek. A vizsgálat előtt azt is kérték a résztvevőktől, hogy nevezzék meg a legjobb barátjukat, akiben a legjobban megbíznak, akitől a legtöbb támogatást kapják. Az alap-stressz-szint már kapásból alacsonyabb volt az állattartóknál. A kellemetlen feladatot különböző társaságban kellett a résztvevőknek elvégezniük, volt, aki mellett a házastársa volt, volt, aki mellett a legjobb barátja, egyesek az állatukat kapták kísérőnek, mások egyedül csinálták. A legalacsonyabb fiziológiás stresszt azok mutatták, akik mellett az állatuk volt. Talán mert az állat az egyetlen, aki ítélkezés nélkül mellettünk áll.

Rengeteg kísérlet, vizsgálat, eredmény van még, ami az állatok stresszes életünkre gyakorolt pozitív hatását taglalja. A Harvardon például a könyvtárban már kutyakölcsönzés is működik, kedden és csütörtökön fél órára lehet kölcsönözni Coopert, hogy simogatása, a vele való játék csökkentse a kutatói, hallgatói stresszt. Persze nem mindenkinek való állat. Van, aki nem szereti az állatokat, vagy fél tőlük. Van, akinek nem lenne ideje ellátni. Van, akinek az anyagi vonzatai okozhatnak gondot. De. Ha szeretjük az állatokat, és megtehetjük, hogy szerető gazdái legyünk egynek, akkor fontoljuk meg. Jobb személyes stresszkezelő trénert nehezen találnánk magunknak.

tovább olvasom
i o

A bejegyzés trackback címe:

https://stressz.blog.hu/api/trackback/id/tr135826533

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Emmanuel Goldstein 2014.02.25. 14:12:25

a tablettát könnyebb bevenni

Szelid sunmalac 2014.02.25. 14:39:18

Tokeletesen egyetertek a cikkel, kiveve ezt: "nem csúszunk szét egy hétvégi nap, hanem ugyanúgy felkelünk, és megszokott rendben tesszük a dolgunkat"
Hat akarja ezt a franc! Legalabb hetvegen hadd aludjak mar es kicsit csusszak szet!