Stresszblog

under pressure w

Stresszblog

Ez a blog a stresszről szól. Ha valakinek van kérdése, ötlete, története a témával kapcsolatban, írja meg bátran, és utána járunk, megkérdezzük, meghallgatjuk, és megosztjuk a Stresszblogon. Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/stresszblog

2014. március 24. Szalay Ágnes

1. Terhesség és stressz: a stresszes kismamák babái sokkal többet sírnak

Barátaink első kislánya két év körül járt, mikor a kistestvérét várták. Egy kétéves gyerekkel az élet messze van a stresszmentestől, de ez a kislány egy angyal volt. Szép, okos, kedves, szófogadó, öröm volt vele az élet a várandós édesanyjának egészen addig, amíg el nem jött a lefekvés ideje. Akkor elszabadult a pokol. A szülők fektetési igyekezete élesen szemben állt a kislány le-nem-fekvési szándékával, akaratok csaptak össze egyre hisztérikusabban. Lazán indult a dolog, a mama minden nap reménykedett, hogy hátha megússzák az őrületet, de nem és nem. Mire eljött az este tíz óra, és végre leszállt az álom a dacos kis szemekre, a mama teljesen kész volt. Végül megszületett a kistestvér, és hasonlóan a nővérhez ő is gyönyörű, nyugodt, angyali baba volt. Szinte hangját nem lehetett hallani egészen este tízig. Akkor bekapcsolt, elkezdett sírni, üvölteni, és abba sem hagyta éjfélig, egyig. Szegény szülők éppen végzetek a nagylány altatási tortúrájával, és kezdődhetett a második műszak. A biológus édesapa meg van győződve arról, hogy a kisebbik baba már a méhben megszokta, hogy este jön a nagy adrenalin-löket, a mama altatási idegessége által, és ezt folytatta, ezért lett ebben az időpontban zaklatott már az anyukáján kívül is. Azt gondolom, ez tényleg így van. A terhes kismamák lelkiállapota, az őket ért stressz, nagyon komolyan befolyásolja magzatuk fejlődését.

De miért stresszelnek a kismamák? Hát ezt már igazán mindenki tudja, hogy egy várandós nőnek nyugalomra, pihenésre és egészséges életmódra van szüksége, akkor miért idegeskednek mégis? A válasz elég egyszerű, senkire sem lehet parancsszóra nyugalmat erőltetni, és a terhesség, a babavárás már önmagában stresszes dolog. Aki éppen nem vár gyereket, az gyakran hiszi azt, hogy egy "probléma-mentes" terhesség maga a mennyország, a leendő anyuka szépen növeli a pocakját, jókat eszik, sokat alszik, vidáman mosolyog, bezsebeli férje törődő öleléseit, és ha még ezek mellett jut ideje valamire, akkor köt egy bájos babazoknit. Ez a kép igen messze áll a valóságtól. A várandósság, különösen az első gyereknél, tele van félelemmel, szorongással. Az életmódot teljesen át kell alakítani, a terhes nő csomó mindent nem tehet meg, amit korábban örömmel csinált, otthon marad, a korábbi életénél sokkal inkább elszigetelt lesz. Bekerül az egészségügy gépezetébe, szurkálják, vizsgálják, gyakran téves pozitív lelet-eredményekkel riogatják. Havonta legalább egyszer, de néha többször is meztelen altesttel kell ülnie egy kínzó-széken, miközben részvétlen orvosok turkálnak benne. Testében csomó terhességgel összefüggő, de nem közvetlenül odakapcsolódó változás van, aranyér, visszér, terhességi csíkok, görcsök itt-ott, hasmenés vagy székrekedés stb. Elviselhető dolgok, de kellemetlenek. Aztán ott van a legnagyobb stresszforrás, a várakozás az ismeretlenre. Egy gyerek soha nem tapasztalt felelősséggel jár, és nem tudjuk igazán, hogyan kell csinálni. Készülünk rá, de nem tudjuk, mire készüljük. Szóval van stressz bőven még olyan családoknál is, ahol minden tényező adott, és örömmel várják a babát.

A legtöbb baba viszont nem ilyen kiegyensúlyozott körülmények közé érkezik. Sheila Kitzinger, a várandósság és a kisbabakor elismert szakértője könyvében több statisztikai adatot leír erre vonatkozóan. Azt mondja, hogy a legtöbb terhesség alatt bekövetkezik olyan feszültségkeltő élethelyzet, ami a várandósságtól függetlenül is kiemelkedő stresszforrás valaki életében. A fiatal párok 40%-a költözik új lakásba a terhesség, vagy a baba első hat hete alatt. Érthető: kell a nagyobb hely, és jobb egy gyerekbarát, biztonságos, jó levegőjű környéken nevelgetni a gyerekünket. A férfiak 32%-a vált munkahelyet a babavárás során. A baba érdekében a párok jó része ez alatt az idő alatt állapodik meg egymás mellett, 13%-uk házasodik várandósan. Ugyanígy vannak olyan párok, ahol a baba érkezése dönti el, hogy mégsem valók egymáshoz. A terhességek nagyjából ötödét egyéb krízisek nehezítik, közeli hozzátartozó vagy barát halála, balesetek, betegségek. És gyakran ezek a stresszes helyzetek halmozódnak: mondjuk elveszti valaki a munkahelyét, emiatt anyagi problémák lesznek, megoldás híján az alkoholhoz nyúl, ami feszültségekhez vezet a házasságban, kisebb lakásba kell költözniük és így tovább. A fent leírtak mind a legnagyobb stresszforrások közé tartoznak az emberek életében.

Kitzinger szerint a kismamák közérzetét szinte teljes egészében az befolyásolja, hogy a környezete hogyan kezeli őt, és a várandósságot. Rengeteg olyan eset van, ahol az apa, vagy a leendő nagyszülők nem akarják a gyereket, és a kismama egész terhessége abban a stresszben telik, hogy önmagával és a környezetével elfogadtassa a baba érkezését. Sokan élnek bántalmazó kapcsolatban, sőt sok helyen éppen a terhességgel együtt indul el egy beteges, abuzív viszony a kapcsolatban. Azok a férjek, azok a szülők, akik ilyen hatalmas feszültséget tesznek várandós társuk, vagy lányuk életébe, együtt kell, hogy éljenek azzal a tudattal, hogy ha a gyermek túl korán, vagy zaklatottan, gyenge teherbírással, vagy fejlődési rendellenességgel születik, akkor azért nagyrészt önmagukat kell felelőssé tenni.

A babák, akik az átlagosnál jóval többet, napi hat vagy több órát sírnak, kivétel nélkül olyan várandósság során kezdték meg életüket, amely alatt az anya, valami, az előbbiekben leírt krízist élt át. Akik viszont az átlagnál nyugodtabbak, napi két óránál kevesebbet sírnak, azoknak az édesanyja életében nem volt semmilyen nagyfokú feszültséggel teli élethelyzet, életkörülményeket megrengető változás. Így érdemes meggondolni, hogy biztosan most kell-e az új lakás, elkerülhetetlen-e az állásváltoztatás, vagy éppen a baba érdekében nem kellene-e másik orvoshoz menni, ha a mostanival való találkozások nagy feszültséget jelentenek az édesanyának.

Ez a téma fontosabb és összetettebb annál, minthogy egy bejegyzésbe beleférjen, most csak azokat a kritikus stressz-faktorokat szedtem össze, amik egy kismama és magzata életét megnehezítik. Folytatom majd azzal, hogy mi a stressz káros hatásának a biológiai háttere, milyen egyéb gondokat okoz a síráson kívül a terhesen megélt stressz, és hogy milyen módszereket ajánlanak a stressz mérsékléséhez a kismamáknak.

 

tovább olvasom
i o

A bejegyzés trackback címe:

https://stressz.blog.hu/api/trackback/id/tr605874858

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.