Stresszblog

under pressure w

Stresszblog

Ez a blog a stresszről szól. Ha valakinek van kérdése, ötlete, története a témával kapcsolatban, írja meg bátran, és utána járunk, megkérdezzük, meghallgatjuk, és megosztjuk a Stresszblogon. Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/stresszblog

2014. május 05. Szalay Ágnes

A magyarok is egymást fertőzik a stresszel?

Mi itt Magyarországon stresszes népség vagyunk. Stresszelünk az autóban vezetés közben, a közértben, a munkahelyen, szorongók a gyerekeink, kiégtek a tanárok és az orvosok. Lehet rá okunk, nem mondom, régen tép a balsors, pesszimisták és munkamániások vagyunk, és bár állítják, hogy az ország jobban teljesít, mégis Magyarország a legboldogtalanabb az OECD felmérése szerint. Barátaink Norvégiában élnek egy ideje, és ugyan van ott is sok gondjuk, nehéz a beilleszkedés, nem egyszerű hét hónapig tartó télben élni, mégis azt mondják, hogy már ahogy Ferihegyen kiszállnak a gépből, érzik, hogy milyen idegesek itt az emberek, milyen rossz a hangulat. Pár óra itthonlét után aztán ők is elkezdenek feszültebbek lenni.

© Soós Bertalan

Miért van ez így? Sok persze a kiváltó ok, de egy új kutatás fényében az is elképzelhető, hogy egyszerűen mi, átlagos magyarok fertőzzük meg egymást a stresszel, és egymás stresszétől leszünk egyre feszültebbek, függetlenül a körülményektől. Az derült ki ugyanis, hogy a stressz fertőz. Na nem úgy, mint a bárányhimlő, nem tüsszögjük át egymásra a kis stressz-vírusokat. Inkább az ásításhoz hasonlóan. Ha a buszon utaztunkban látunk valakit ásítani, vagy csak meghalljuk egy ásítás hangját, sőt elég néha, hogy csak olvasunk az ásításról, máris mi is késztetést érzünk, hogy ásítsunk egy jó nagyot. A stressz is így ragad át egyik emberről a másikra, mondják a drezdai műszaki egyetem és a Max Planck Intézet kutatói.

Egyszerű kutatást végeztek ennek bemutatására. A kísérlet résztvevőit két csoportra osztották. Az egyik csoport volt a stresszelt csapat, nekik nehéz matematikai feladatokat kellett megoldani, miközben zavaró kérdésekkel terhelték őket. Itt a résztvevők 95%-a stresszt élt át, és ez megmutatkozott hormonálisan is: nőtt a kortizol, azaz a stresszhormon-szintjük. A másik csapat nem csinált mást, csak figyelte őket, ahogy a matematikai feladatokkal küzdöttek. A megfigyelők 26%-a annyira együttérzett a stresszeltekkel, hogy ők maguk is stresszelni kezdtek, kortizol-szintjük szignifikánsan nőtt. Az együttérzés mértéket befolyásolták különböző tényezők. Sokaknak a saját párjukat, életük társát kellett stressz közben látni, ők 40%-ban lettek maguk is stresszesek. Akik idegeneket láttak, azok csak 10%-ban vették át a feszültséget. Voltak, akik ott helyben voltak tanúi a stresszelésnek: a szomszédos szobában ültek, és egy egyirányú tükrön keresztül figyelték a történteket, ők 30%-ban vették át a stresszt. Akik videón rögzítve utólag nézték végig a dolgot, azok átlagosan 24%-ban lettek idegesek. A közhiedelemmel ellentétben a nők itt nem voltak empatikusabbak a férfiaknál, férfi vagy nő ugyanúgy vette át a megfigyelt társa stresszét.

Ez volt az első alkalom, hogy az eddig is sejtett "empatikus stresszt" hormonális szinten is meg tudták mérni. Az pedig, hogy a videófelvételen mutatott stressz is feszültséget váltott ki a megfigyelőkben, engem például megerősít abban a döntésemben, hogy nem nézek híradót. Gondoljuk csak végig, egy átlag-magyar mit tesz egy átlag-magyar napon. Napközben megy, teszi a dolgát, ha nem is stresszelne, találkozik sok ideges, bunkó, feszült átlag-magyar társával, amitől stressz-szintje már alapból megnő. Majd hazatér, és lazításképpen bekapcsolja a tévét, ahol balesetekről, katasztrófákról, traumatikus stresszt átélő emberekről néz összeállításokat. Hogyan nyugodjon így meg? Az egész egy öngerjesztő folyamat, stresszelünk, mások is stresszelnek, ez összeadódik, és végül eljutunk oda, hogy a legboldogtalanabb ország leszünk a világon. Jó ez így nekünk?

tovább olvasom
i o

A bejegyzés trackback címe:

https://stressz.blog.hu/api/trackback/id/tr356118941

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

durbintss 2014.05.05. 22:16:23

önuralom kérdése is, hogy nem vedd át a stresszt. De az is biztos, hogy 5-10 évet kivesz mindenki életéből az, hogy már a levegő is vibrál nálunk. Sokat segítene, ha tudnánk mosolyogni egymásra, az sokat levezetne a stresszből. Ebben is nagy szakadék van nyugat és kelet között. Saját magamon tapasztaltam, hogy nyugaton élve se tudtam átállni az utcai mosolygásra, mert már belémivódott a keleteurópai búsképűség.

Rwindx 2014.05.05. 23:32:34

@durbintss: szvsz a stressz nem önuralom kérdése, csak az hogy mennyit mutatsz ki belőle.

Két lehetőség van:
- vagy magadba fojtod ha van elég önuralmad, és "mérgezed" magad vele, de mást nem.
- vagy levezeted, de azzal fertőzől másokat is, akik szintén levezetik majd, ezáltal szétterül.

Szvsz az utóbbi valami szocializációs viselkedés lesz nálunk, amivel a közösség ugyan nem tudatosan de megosztja az egyén problémáját. Talán valamikor ez hasznos lehetett.
süti beállítások módosítása