Sok szó esett már itt a Stresszblogon arról, hogy a stressz alapvetően egy fizikai, testi reakció, írtunk kortizolról, és mellékvesékről - de még nem vettük végig, hogy pontosan mi is zajlik testünkben, ha stresszt élünk át. Ez a poszt megmutatja, hogy milyen komplex folyamat történik a testünkben, mikor ránk ordít a főnökünk; és megérthetjük, hogy bizonyos tünetek, akár betegségek hogyan köszönhetők a stressznek. Az első részben az idegrendszert vesszük végig. Tehát:

Az agy

A stressz észlelése, és az erre adott reakciókra való parancs kiadása elsősorban az agyunk munkája. Az agyban bonyolult hálózat működik, hogy kiadja azokat a parancsokat a testnek, amik képessé tesznek arra, hogy reagáljunk. Sok agyi terület közrejátszik benne, például a látókéreg, ami észleli a veszélyt, és így tovább, nincs egyetlen kiemelt része az agynak, ami specifikusan a stresszért lenne felelős. Ennek ellenére vannak olyan fontos agyi területek, amelyek nagy szerepet játszanak a stresszreakcióban.

Amygdala

Az Amygdalában kezdődik az egész stresszreakció, ez adja ki a parancsot az egész agy számára, hogy minden addigi aktivitást függesszen fel, hogy legyen elég energia a túlélésre, tudjunk akár előbb cselekedni, mint ahogy gondolkodnánk. Ha azonban túl sűrűn kapcsolódik be a stresszválasz, akkor az Amygdala túlérzékennyé válhat, és már akkor is beindítja a stresszreakciót, amikor csak kis, veszélytelen problémáról van szó. Itt lehet a magyarázata annak, hogy miért reagálunk túl apróságokat, mikor kimerültek, vagy túlhajszoltak vagyunk.

Locus Coeruleus

Az Amygdala üzenetet küld a Locus Coeruleus nevű agyterületnek, ami felébreszti az egész testet, hogy az képes legyen harcolni vagy menekülni. Ez a terület választja ki a noradrenalin nevű vegyületet, ami a test cukorkészleteit veti be annak érdekében, hogy hatékony stressz-reakcióra legyünk képesek.

Prefrontális kéreg

Az Amygdala a prefrontális kéregnek is üzenetet küld. A prefrontális kéreg az agyunk szürkeállományához tartozik, itt hozunk tapasztalatokon alapuló racionális döntést arról, hogy a veszély valós-e vagy sem. Ha nem valós, akkor visszaüzen az Amygdalának, hogy le lehet fújni a reakciót. Olyan, mint egy idős nagyapa, aki megmondja túlpörgött unokájának (az Amygdalának), hogy nyugodjon le egy kicsit. Míg az Amygdala túlzott reakciókra késztethet minket, a prefrontális kéreg leállítja ezeket a reakciókat, így ha az általános nyugalmunkat erősítő gyakorlatokat végzünk, például meditálunk, akkor edzhetjük a prefrontális kérget a túlzott stresszreakciók lefújására.

Anterior cinguláris kéreg

Hogy lehet az, hogy hetekig ülsz egy munkán, majd a leadási határidő előtt fél órával befejezed, többet csinálsz, mint előtte két hétig? Ez azért van, mert az agy Anterior cinguláris kéreg nevű része úgy működik, mint egy teleobjektív, és így képessé tesz minket ráfókuszálni egyetlen dologra, kizárva az agyunkból az összes többi zavaró körülményt. Ez a terület működik azoknál az embereknél, akik valamilyen súlyos krízis vagy veszély esetén, például háborúban, képesek nyugodtak maradni, és stratégiailag végiggondolni, hogy mi a teendő, nem figyelve másra, csak a feladatra. És ezért van az is, hogy ők később néha úgy számolnak be a történtekről, mintha nem is valóság lett volna, mintha egy filmben lettek volna. A képen látható bulgáriai politikus jól láthatóan éppen beszédet tartott, mikor meglepte a fegyveres fiatalember, aki ott a színpadon akarta fejbelőni. A pisztoly elsőre nem sült el, és ezt a pillanatot a politikus felhasználta arra, hogy kicsavarja a merénylő kezéből a pisztolyt, majd a földre vesse magát. Eddigre végre megérkeztek a biztonsági emberek is, akik lebirkózták a támadót. Nyilvánvaló, hogy a fizikai erőkülönbség dacára a politikus azért volt erre képes, mert a hirtelen stressz hatására teljesen fókuszáltan és villámgyorsan tudott cselekedni.

Hippokampusz

A Hippokampusz alapvető szerepet jétszik az emlékezésben, és bár nem konkrétan itt tárolódnak az emlékek, itt dől el, hogy milyen jellegű emlékké válik egy-egy dolog. Emellett sűrű kapcsolatai vannak az agykéreggel, az Amygdalával és más agyi területekkel, így akár önmagában is képes lehet aktiválni egy stressz-választ. A stresszreakció során kiváltódott kortizol azonban bénítja, megöli a Hippokampusz sejtjeinek működését, így a túlzott stressz memória-problémákhoz vezethet. Ezért van az, hogy sosem találjuk a kulcsainkat, mikor nagyon sietünk. Szerencsére itt van lehetőség a rendbehozatalra. Az összes stressz ellen javasolt módszer (meditáció, relaxáció, egészséges életmód, mozgás, jótékonyság) mind segítenek a Hippokampusz működésének helyreállításában.

Gerincvelő

A gerincvelő az endokrin rendszer mellett krtikus szerepet játszik abban, hogy az agy által kiadott parancsot eljuttassa a testrészeinkhez, és riadóztassa a perifériális idegrendszert, hogy az a várható igénybevételnek megfelelően működjön.

Ezek csak az idegrendszerünket alkotó legfontosabb szervek, melyek működésbe lépnek egy stresszt kiváltó esemény során. A következő részben testünk egyéb szervein keresztül követjük nyomon a stresszreakció útját.