2014. augusztus 13. • Szalay Ágnes

Depresszió, öngyilkosság - tények

17 komment r

A felnőtt lakosság közel 20 százaléka életében legalább egy súlyos (major) depresszión átesik, és minden adott évben a népesség 6-8 százaléka, illetve minden adott hónapban pedig 3-5 százaléka szenved major depresszióban.
A depressziós betegek jelentős hányada (fele, kétharmada) nem fordul orvoshoz vagy pszichológushoz panaszaival, mivel a betegek (és a hozzátartozók) nem is gondolják, hogy gyógyítható állapotról illetve betegségről van szó.
A depresszió legnagyobb veszélye az öngyilkosság, de nagyon gyakori a másodlagos alkoholizmus, illetve drog-abuzus (dependencia), a tartós munkaképtelenség (betegállomány), rokkantnyugdíjazás illetve a munkahely elvesztése.
A súlyos, kezeletlen depressziósok kb. hatoda öngyilkosságban hal meg, és a befejezett öngyilkosságok 60-65 százalékát major depresszió alatt követik el.
Ugyanakkor klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a sikeresen kezelt és hosszútávon rendszeresen gondozott major depressziós betegek öngyilkossági rizikója rendkívül nagymértékben csökken.
Magyarországon évente 25.000 öngyilkossági kísérlet van.
Magyarországon naponta átlagosan heten követnek el öngyilkosságot.
Az öngyilkosságot elkövetők mintegy háromnegyede férfi, bár esetükben az éves adatok nagyobb kilengéseket mutatnak, míg a nőknél viszonylag állandó, illetve egyenletesen csökkenő az arány.
Tízből nyolc öngyilkosságot elkövető ember előzetesen beszél a szándékáról.
Az öngyilkosság előfordulási gyakorisága Európában és Ázsiában a legmagasabb, az első tíz országból, ahol a legtöbb öngyilkosság történik, hét európai.
Magyarországon az öngyilkosságok száma 1987. óta csökkenőben van, 2011-ben 2422 ember halt meg öngyilkosságban.
Világviszonylatban azonban ez nagyon magas szám, jelenleg ötödikek vagyunk az öngyilkosságok gyakoriságában, mindössze négy szovjet utódállam: Litvánia, Fehéroroszország, Oroszország és Kazahsztán áll előttünk.
Az öngyilkosság módszerét tekintve leggyakoribb az önakasztás, főleg a férfiak körében, nagyjából 70%.
Nemtől függetlenül a házasok ritkábban követnek el öngyilkosságot, mint az elváltak, vagy az özvegyek - ez a különbség a férfiaknál markánsabb.
Öngyilkosságok gyakrabban fordulnak elő a nap és a hét első felében, illetve tavasszal és nyáron. Gazdasági válságok idején is megugrik az öngyilkosságok száma, viszont háborús helyzetekben alig fordul elő.
Az utóbbi 45 évben 60%-kal nőtt az öngyilkosságok száma világszerte.
Az öngyilkossági kísérletek többségét nők követik el, de a befejezett, sikerült öngyilkosságokat a férfiak.
Ismert jelenség, hogy közismert emberek öngyilkossága a krízis helyzetben lévőkre erősen hathat, mintegy járványokat indíthat el.

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségét a 116-123 hívószámon, ami a nap huszonnégy órájában egész Magyarországról elérhető, és mobilról is ingyenesen hívható (www.sos505.hu)! Vagy, ha tud angolul keresse fel a Reddit megfelelő fórumát, ahol névtelenül beszélhet problémáiról.

Források: http://www.suicidprevencio.hu/; http://www.szorongas.hu/depresszio.html; http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel307121.pdf; http://index.hu/tudomany/egeszseg/2013/10/10/fiatalok_koreben_vezeto_halalok_az_ongyilkossag/

Ha szeretnéd követni a Stresszblogot, kattints ide.

tovább olvasom

goodjohnwin 2014.08.14. 23:24:23

Sohasem fogom megérteni: miért baj, ha valaki öngyilkos lesz?
Nem akar/nem tud itt, ezek az emberek között élni? Hadd menjen.
Megkárosít ezzel valakit? Nem. Hadd menjen.
Nem, mintha számítana a mindenkori társadalom megítélése (hiszen, aki kiszabadult innen, azt már kár fenyegetni) de az egyházi kitagadástól kezdve az ilyen "közegészségügyi" óvintézkedésekig minden olyan álszentnek tűnik ebben a kérdésben. Tényleg csak a statisztikai adatok fájnak annyira?
Miért nem teljes az ez egyén önrendelkezési joga?
Miért ne lehetne szépen csendben öngyilkos a függő, a beteg, a perverz, miközben nemzeti hős lesz az ostoba hegymászókból és egyéb extrém sportos kalandorokból?

Válasz erre

JohnHenry 2014.08.14. 23:29:04

feltételezem, hogy a Robin Williams halála körüli itthoni kommunikációs "problémák" miatt (is) született meg ez a poszt pont most - érdekességképpen íme a Washington Post aktuális cikke, mely az RW halála körüli médiafelhajtás kapcsán szintén emiatt aggódik.
www.washingtonpost.com/news/the-intersect/wp/2014/08/12/suicide-contagion-and-social-media-the-dangers-of-sharing-genie-youre-free/

JohnHenry 2014.08.14. 23:32:38

@goodjohnwin: neked pl. nem ártana egy pszichológus.

Bicepsz Elek 2014.08.15. 00:16:09

@goodjohnwin:
Az ongyilkossagnak sokfele oka es formaja van. Volt egy interju egy ongyilkos merenyloket kikepzo fonokkel. O mondta, hogy ezek nem agymosottak, hanem ok jonnek hozza. O 3x is elkuldi oket, hogy gondoljak at. Ha megint visszajonnek, akkor rajuk adja a bombat tartalmazo mellenyt.
De az okok inkabb belsoek, mintsem kulsoek. Es tenyleg hormonalisak inkabb, mintsem lelkiek(ahogy a depresszional is).

albali 2014.08.15. 00:30:50

Napi héttel számolva durván 2500 körüli szám jön ki. A 25000 soknak tűnik.

odamondó 2014.08.15. 00:36:00

Nem áll messze a véleményem goodjohnwintől.

Miért is kell tovább élnünk? Miért rugózik ezen mindenki? Ennél idegesítőbb téma már csak a "magyar lakosságnak alacsony a várható élettartama"

Gera 2014.08.15. 00:54:11

@albali: A napi hét az a sikeres, az évi 25000 meg a kísérlet.

geriszab (törölt) 2014.08.15. 04:55:37

az öngyilkossággal alapvetően nincs baj, szabad döntés, bár beszűkült tudatállapot is állhat mögötte, de hasonlóan az eutanáziához, itt sem kellene okosabbnak lenni a betegnél, a krízishelyzetben lévőnél
persze, lehet megmenteni őket, nem kell a kezükbe kötelet adni, de alapjában véve az emberi döntések szabadsága mellett érvelnék ilyen helyzetben

amúgy nem csak depressziós öngyilkosság van a világon
vannak altruista öngyilkosok is, Erdélyben is az öregek elvonultak egy kénes barlangba meghalni, az eszkimó öregek meg felültek egy jégtáblára, hogy ne legyenek a család terhére
ezek nem depressziós öngyilkosok

Ázsiában elég elterjedt a gyerekek öngyilkossága, akik nem teljesítenek kiemelkedően jól egy teszten, a szülők előtti szégyentől vezérelve vetnek véget az életüknek

nincs ezzel baj, nevelés és kultúra kérdése, ezek a kultúrák így is működni tudnak, túléltek évezredeket
egy pár ezer ember élete a faj szempontjából nem számít

a vallási tiltás elnyomhatja az öngyilkosságot, pl. katolikus országokban, de ez nem jelenti, hogy a problémáikat is megoldja a vallás, csak a tüneteket nyomja el
a muszlim öngyilkos merénylőket sem kényszeríti közvetlenül senki, a vallásba belenevelik őket, jgy belső igényük lesz a mártíromság

sok orvos, akinél rákot diagnosztizálnak, inkább öngyilkos lesz, mert tudják, hogy mi vár rájuk, nem akarnak átmenni azon a lassú és fájdalmas elsorvadáson, amit már ezerszer végigasszisztáltak a karrierjük során

az öngyilkosság szomorú dolog, mert mi maradunk itt, élők, akiknek marad a fájdalom, hiányérzet
de az öngyilkos talán valami sokkal rosszabbtól menekült meg, Robin Williams is Parkinson-kóros volt, tudta, mivel jár majd így befejezni az életét, inkább megelőzte a több szenvedést

senki nem tudja, hogyan reagálna, ha gyógyíthatatlan, halálos betegséget diagnosztizálnának nála

az viszont igaz, hogy a női öngyilkossági kísérletek nagy része "hiszti" kategóriába esik, egyszerűen figyelmet akarnak magukra irányítani általában
a férfiak meg tényleg be akarják fejezni az életüket

a felvilágosult nyugaton, ami már levetette az egyház béklyóit, elfogadott az aktív eutanázia is
ez tulajdonképpen öngyilkosság
magánügy
persze meg lehet próbálni lebeszélni mindenkit, de talán a végső döntést meg kellene hagyni az érintetteknek

mindenannyi 2014.08.15. 07:24:07

"az viszont igaz, hogy a női öngyilkossági kísérletek nagy része "hiszti" kategóriába esik, egyszerűen figyelmet akarnak magukra irányítani általában
a férfiak meg tényleg be akarják fejezni az életüket"

Na, mesélj még! Milyen százalékot jelent a nagy rész? 60? 70? 80? Érdekelne, hogy hány százalék az a maradék, aki elkezdhet azon gondolkodni, hogy amit érez, az természeténél fogva jogos lehet-e egyáltalán, hiszen, mivel nő, NYILVÁNVALÓAN a hiszti az első ami egy gondolkodó férfinak róla az eszébe juthat. És ha egy gondolkodó férfinek ez eszébe jut, hogy a nőnek semmi baja, csak hisztizik, akkor az úgy is van. Nemde?

Kívánom neked, hogy egyszer kerülj egy csapat vérfeminista nő közé a dumáddal, ha jól megtépnek, talán helyrerázódik az agyadban valami.

Ad Dio 2014.08.15. 07:24:19

@geriszab:

Az öngyilkosságnál érdemes szétválasztani a dolgokat.

Van olyan, hogy szabad döntésből fakadó öngyilkosság. Van. És én a magam részéről nem hogy nem vetem meg az ilyen embert, még valahol tisztelem is. Van olyan helyzet az életben, amiből nem érdemes kijönni, mert nem nagyon lehet emberi módon. De ez NAGYON ritka, szinte szabályerősítő kivétel. Az öngyilkosságok többsége beszűkült, befolyásolt tudatállapotban történik, mint pl. a depresszió alatt elkövetett. Ezzel szemben szabad és kell is szólni, mivel az élethez való alapjogot védjük. A depressziós ember élethez való jogát is védjük, mégpedig úgy, hogy rámutatunk hogy nem ő akar öngyilkos lenni, hanem egy betegség viszi erre.

"a felvilágosult nyugaton, ami már levetette az egyház béklyóit"

A valóban felvilágosult nyugaton ilyen otromba intoleráns vélekedést nem szoktak leírni. Csakszólok.

lavór 2014.08.15. 08:14:11

Talán érdemes volna azon is elgondolkodni, hogy a kiváltó okokat kéne minimalizálni. A végtelen gyűlölethullámot megszüntetni (keresztényi (mű)ájtatosságtól mentesen), a nagymértékű stresszt és így tovább. Egy egészségesebb társadalomban talán kevesebben választanák a mindent lezáró utat.

]{udarauszkasz 2014.08.15. 09:00:31

@lavór: En is ezen a velemenyen vagyok, ha valakit kirugnak az allasabol, akkor automatikusan megy az egesz elete a levesbe, a kisember folyamatosan borotvaelen tancol. A sajat boromon tapasztaltam ezt.
3x voltam a fel ev alatt a tizes tetejen, mindharomszor vagy az anyam, vagy a parom hivtak fel, hogy mi van, merre jarok... (karacsony elott 4 hettel rugtak ki tavaly)
Most van munkam, de ez sem rajtam mult, hanem gyakorlatilag az elet adott meg egy utolso eselyt masfel honapja.
Ha esetleg ez se jon ossze valami miatt, akkor tenyleg befejeztem, es ennek semmi koze a depressziohoz, sokkal inkabb ahhoz, hogy nem akarom itthon ulve vegignezni, ahogy szep lassan kicsuszik a labam alol a talaj, osszecsapnak a hullamok, es eloszor a kozuzemi dijak, majd a lakas megy a levesbe, es fedel nelkul maradjunk telire.
Ahogy a jelenlegi europai munkaeropiacot elnezem, nem sokaig fogok elni...

Macropus Rufus 2014.08.15. 09:08:15

@JohnHenry: miért is? Ha valaki úgy dönt, hogy neki elég, akkor kinek mi köze hozzá?
De most komolya: milyen alapon akar bárki is beleszólni abba ha valaki meg akar halni?
Vannak olyan helyzetek amikor az öngyilok sokkal gyorsabb és egyszerübb mint megvárni a halált. (pl. közlik veled, hogy van még 3 hónapod mert többszörös átét van a szervezetedben... tényleg ki akarod várni míg a rák szépen lassan felzabál?)
Okés a depresszió nem kimondottan ez a kategória, vannak olyan esetek pl. a fent említett vagy csak simán mindenét elveszti (család, gyerek, a teljes élete gy.k.) és nem lát más kutat, mert nem akar úgy élni. Akkor mi van? Jönn az állam és jól megmodja, hogy neked akkor is élned kell ha a fene fenét eszik. Miért is? Amúgy ha valaki öngylikos akar lenni (és ez nem depresszióból fakad) általában nem pofáznak róla, hanem megteszik. Aki pofázik róla az tulképpen a figyelmet akarja a problémája felé fordítani, ergo ő sem akar ténylegesen meghalni. Aki meg öngyilkolni akarja magát az meg is fogja tenni. Max. egy búcsú levél marad utánna

]{udarauszkasz 2014.08.15. 09:23:19

Ha ongyilkos akar lenni valaki, akkor annak esetleg az okait kene felderiteni, es tenni ellene. Nem rahuzni azonnal, hogy na, ez depresszios, beteg, mehet a vigyorgoba, hanem a dolgok hatteret is meg kene vizsgalni.

Kertes_Kata 2014.08.15. 09:32:51

A depresszio veszelyes, mert olyan helyzetbe hozza a beteget, aki azt hiszi, ismètlem, hiszi, hogy minden rossz, nincs kiút, elzàrkózik ès nincs már mièrt èlni. Ez csak az ő agyában születik meg, és nagy veszteség értékes életeket veszteni emiatt, csak mert nem volt elegendő szaksegítség (ehhez sokszor a család nem elég). Ismerősöm édesapja dolgozó lelkészként (!) lett öngyilkos súlyos depresszióval, 3 kisgyereket feleséget maga után hagyva. Nyilván ha tiszta, depressziomentes a feje, eszébe sem jutott volna, mar csak vallási okokból sem. De itt is látszik, mennyire kifordít a normális gondolkodásból egy mély depresszió, es ez nem egyfajta 'szeszély' hogy akkor most elegem van és megölöm magam. El tudok képzelni olyan helyzetet (betegség főleg) amikor talán tényleg nincs értelme küzdeni már, de a depresszió nem az, mert átmeneti állapot és csak az elme szüleménye! De segíteni kell ezeken az embereken, nem rájukhagyni.

Szarazinda 2014.08.15. 11:35:35

Az ilyen "mindenkinek joga van megölnie magát, nem kell vele foglalkozni" típusú hozzászólásokat nem kommentálnám (azon túl, hogy komoly debilitásra vall az ilyen), de a poszt első állítása nem igaz, a depressziót keveri a depresszív epizóddal, ami csak látszólag jelentéktelen különbség.

Major depresszión nem lehet lehet az életben egyszer, vagy akárhányszor "átesni", az egy betegség, jelentős mértékben biológiai okokkal. Ha ez valakinek van, akár major depressziója, akár más mentális betegsége, skizoid cuccok, bipoláris cuccok, ésatöbbi, akkor az van. Ezeket lehet pszichoterápiával, gyógyszerekkel, de leginkább ezek kombinációival kezelni, függően a pácienstől, a kezelőtől. Van aki normálishoz közeli életet tud élni a kezelésekkel, van aki kevésbé, van aki nem, van aki öngyilkos lesz, van aki csak csöndben végigszenvedi az életét és/vagy a kelleténél fiatalabban meghal valami szomatikus betegségben, alkoholizmusban, drogfüggőségben, amiknek a kialakulását a mentális betegségek megkönnyíthetik.

Ezt nem szabad összekeverni azzal, hogy nagyon sok ember megtapasztal az élete során depresszív epizódokat. Ez mentálhigiénés kérdés, terápiával kezelhető, nyilván ezeknek is vannak mindenféle szintjei. Általában a mentális állapotok osztályozása, elkülönítése meglehetősen önkényes, próbálják a tüneteket valahogy csoportosítani és címkézni. De olyan, hogy valakinek major depressziója van néhány hétig, oszt elmúlik, olyan nincs.

nulligravida 2014.08.22. 22:21:17

nonemfeminista.blog.hu/
Ez a blog általában jó posztokat tartalmaz, de ezzel most nem értek egyet. Nem a statisztikákkal, azokat általában ismerem és nagyjából stimmelnek is. Hanem a depresszió létezését kérdőjelezem meg. A depressziót azért találták ki, hogy eladhassák az iszonyatosan káros, agypusztító gyógyszereiket, ami milliárdos maffiaipart támogat (rosszabb, mint a fegyverkereskedelem), másrészt, hogy le lehessen rázni az illetőt: te depressziós vagy, menj terápiára. Pedig nem depressziós. Nem vele van a baj. A KÖRÜLMÉNYEIVEL van a baj. A Xanaxot meg a Rivotrilt nem azért nyomják, mert belül baj van, hanem ott kívül. Nincs partner, nincs munka, nincs pénz. Ha segíteni akarsz neki, azzal nem fogsz, hogy elhiteted, hogy mindenért egyedül ő a hibás és az egész világon neki kell változtatnia. Mutasd be valakinek, segítsd álláshoz jutni, vidd emberek közé. Hallgasd meg. De nem hibáztasd. A kor a bűnös, amely szülte őt.

Stresszblog