Folytatjuk a stressz testünkben végigmenő útját bemutató posztot az idegrendszer után a többi szervünket végignézve.

Mellékvese

Mikor az Amygdala (agyunk egy fontos területe) aktiválódott a fenyegetés hatására, akkor üzenetet küld a Hippotalamusznak, ami pedig továbbítja ezt az agyalapi mirigynek. Az agyalapi mirigy jelez a mellékveséknek, hogy kezdődjön meg a megfelelő szteroidok kiválasztása. Itt váltódik ki a kortizol, a stresszhormon, de az adrenalin is. Ezek mind azt a célt szolgálják, hogy a szimpatikus idegrendszert aktiválják, és a vércukrot becsatornázzák a megfelelő helyekre, hogy elegendő energiája legyen a testnek a válaszra.

Máj

A mellékvesében kiválasztott kortizol fő feladata a szervezetben növelni a vércukor-szintet. A glükózt a máj választja ki.

Bőr

Nos, a bőrünk számtalan módon érintett lehet a stresszreakció során. A Harcolj vagy menekülj válasz a vért a bőrből az izmokhoz irányítja, hogy legyen elég energiájuk a végrehajtandó akcióra (ütni vagy futni). A vérnek ez az átcsoportosítása alkatunktól függően okozhat elsápadást, de okozhatja azt is, hogy kipirulunk. Emellett az autonóm idegrendszer állítja be a bőrben lévő kisebb vérerek teltségét, így elpirulást okozhat. Itt megint csak az az igaz, mint minden stresszel kapcsolatos dolognál, hogy ez a jelenség hasznos és jó, egész addig, amíg nem fordul túl sűrűn elő. Mert ha túlzott terhelés alatt vagyunk, gyakori a stresszreakciónk, akkor ez a folyamat a bőr gyorsabb öregedéséhez vezethet. Előfordul az is, hogy izzadni kezdünk, mert a testünk  le akarja hűteni magát, hogy ha futni kell, optimális legyen az állapot. Kinek nincs olyan élménye, hogy átizzadta szép fehér ingét, vagy blúzát miközben vizsgázott vagy előadást tartott egy egyáltalán nem meleg szobában? Emellett a stressz súlyosbíthat már meglévő bőrbetegségeket is, például a pikkelysömört. A stresszhormon, a kortizol elősegíti a zsír-képződést, így a pattanások elszaporodásához vezethet. Vannak emberek, akiknél a stressz a hisztamin kiválasztódását segíti elő, ez pedig gyulladásos immunválaszt vált ki a testünkből, aminek megjelenési formája a bőrünkön a csalánkiütés. Egy gyakorló pszichiáter mesélte, hogy ők, a kórházban a legszorosabban a bőrgyógyászokkal működnek együtt. A betegek bőrének állapota szinte tökéletes mutatója annak, hogy mentálisan milyen állapotban vannak. Érdemes nekünk is odafigyelni a bőrünkre, ha negatív irányú változást észlelünk, ha hirtelen pattanások, vagy kiütések jelennek meg rajtunk, nem biztos, hogy az a legfontosabb, hogy krémért rohanjunk, vagy allergénné nyilvánítsuk egyik, addig kedvelt ételünket, hanem érdemes azt is megnézni, hogy nem vagyunk-e túl nagy stressznek kitéve, és hogy tudnánk-e ezen változtatni.

Bélrendszer

Beleink tele van idegsejtekkel, amik stressz esetén azonnal aktivizálódnak, és leállítják, vagy legalábbis nagyon lecsökkentik a bélműködést, hogy az energia ne az emésztésre, hanem a futásra vagy harcra összpontosuljon. Kő van a gyomrom helyén - ha nagyon izgulunk vagy idegesek vagyunk valami miatt. Így stressz során a testünk nem mindig emészti meg rendesen az ételt, ami az emésztő-rendszer egyensúlyának felborulásához vezethet. A krónikus stressz lelassítja a bélműködést, ami székrekedéshez, hasmenéshez, gyomorrontáshoz, felfújódáshoz vagy refluxhoz vezethet. Egészen extrém stressz azzal is járhat, hogy az ember elveszti a konrtrollt a belei fellett és félelmében össze... - na most mindenki találja ki, mi történik vele.

Izmok

Már volt szó róla, hogy minden vér, minden készültség az izmokhoz csoportosul, hogy azok készen legyenek a stresszel járó nagy erőkifejtésre. Ilyenkor az izmok megfeszülnek. Ez megint csak akkor hasznos, ha, mint az őseinknek, valóban futnunk vagy harcolnunk kell, viszont kevésbé jó egy íróasztalnál ülve, vagy buszt vezetve. Az izmok hosszú ideig tartó megfeszítése meglévő mozgásszervi, vagy gerincproblémáinkat súlyosbíthatja. Nagyon jellemző a váll- vagy nyakfájás, amit a nagy stressz vált ki, és legfőképp akkor érezzük meg, mikor kicsit kilazítunk, mondjuk ebédelni megyünk, vagy hazaérünk este.

Fej

Az előbb leírt, örökös megfeszítettségből fakadó nyakfájás felkúszik a fejünkbe, és máris ott vagyunk egy kiadós fejfájásnál.

Szív

A szimpatikus idegrendszer bekapcsolásával összhangban a szivünk elkezd erősebben és gyorsabban vért pumpálni az izmainkhoz. Eleinte ez a megváltozott szívműködés szükségszerű és visszaállítható, de végül szükségtelenné, diszfunkcionálissá és visszafordíthatatlanná válik. A testünk azt hiszi majd, hogy ezt a magasabb vérnyomást folyamatosan elő kell állítania, a szívizmok pedig megvastagodnak a nagy igénybevétel miatt. És megérkeztünk a magas vérnyomáshoz, valamint a szívbetegségekhez, szívrohamhoz.

És hogy ezeken kívül mit tesz még a stressz velünk?

Csikorgatjuk a fogunkat, megőszülünk, kihullik a hajunk, meghízunk, szexuális és alvás-problémáink lesznek, nehezebben esünk teherbe, és még sorolhatnánk a káros következményeket. A tanulság, hogy figyeljünk oda magunkra, figyeljünk a testünkre, és minden ilyen jellegű betegségnél, vagy változásnál gondolkodjunk el azon is, hogy nem a stressz áll-e a háttérben. (És persze olvassuk a Stresszblogot, ha többet szeretnénk erről megtudni, mert ezekről mind részletesen is szó lesz majd később...)