Ahányszor arról szólt egy poszt, hogy hogyan lehetne kevésbé stresszes, élhetőbb, emberibb egy munkahely, mindig jött legalább egy komment, hogy hagyjuk már az amerikai álmokat, a magyar valóság ettől nagyon távol van. Azt hiszem, sokan éreznek így. Pedig még Amerikában, vagy Angliában is az egyik legnagyobb rizikófaktorrá kezd válni a stressz a munkáltatók számára. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a népességváltozás miatt egyre idősebb korukig kellene dolgozniuk az embereknek. Ahhoz pedig, hogy sokáig bírja valaki a munkát, nem lehet örökös stresszben élnie, olyan munkahely kell, ami nem készíti ki, ahol megtalálja az örömöt a munkájában, és nincs akkora nyomás, hogy stressz okozta lelki, vagy testi tünetek miatt kidőljön. Ezért egyre több figyelmet fordítanak arra, hogy csökkentsék a munkahelyi stresszt, lehetőséget kapjanak a dolgozók feltöltődni, lazulni egy kicsit, illetve olyan munkakörülményeket teremtsenek, amelyek nem hordozzák már önmagukban a stresszt és az idegbajt. És akár hisszük, akár nem, ezek a programok Magyarországra is elérnek. Hiszen Magyarországon éppúgy egészségügyi, és gazdasági kockázatot jelent a stressz, éppúgy egyre magasabb lesz a nyugdíjkorhatár, éppúgy szüksége van a vállalatoknak arra, hogy motivált, egészséges és a lehetőségekhez képest kiegyensúlyozott alkalmazottai legyenek. Így az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) itthon is megpályáztatja a Helyes Gyakorlat Díjat.
A díjat azon szervezetek, vagy vállalkozások kapják, amelyek kiemelkedő és innovatív módon járultak hozzá a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezeléséhez. "A 2014–15-ös Helyes Gyakorlat Díjak célja, hogy előtérbe helyezzék azokat a legfontosabb példákat, amelyeket a munkahelyi stresszt és a pszichoszociális kockázatokat hatékonyan kezelő vállalkozások vagy szervezetek mutatnak be. A nyerteseknek erős elkötelezettségről kell bizonyságot tenniük, és részvételen alapuló megközelítést kell alkalmazniuk a pszichoszociális kockázatok kezelésekor. A pályázat elbírálói olyan vállalkozások vagy szervezetek legjobb példáit keresik majd, amelyek sikeresek a pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz értékelése, megszüntetése vagy csökkentése terén."
A pályázatban részletesen be kell mutatni példát arról, hogy egy munkahelyen hogyan kezelték helyesen a munkavállalókra nehezedő stresszt és a pszichoszociális kockázatokat. A pszichoszociális kockázat az értelmezésemben azt jelenti, hogy mennyire nyomorítja meg a lelkét a dolgozónak a munkája, legyen szó a másokkal, munkatársakkal ügyfelekkel való együttműködéstől, az erőltetett teljesítménykényszeren, az elviselhetetlen mennyiségű munkán, az ellentmondásos elvárásokon, a rossz munkahelyi kommunikáción, a túl nagy felelősségen, a beláthatatlan szervezeti változásokon át, akár a munka veszélyességéből fakadó stresszig. Be lehet mutatni azt, hogy egy munkahely tesz lépéseket ezen kockázatok felmérésére, majd ennek alapján gyakorlatban is megoldást keres a kockázatok csökkentésére. Lehet szó arról, hogy mennyire óvja meg a munkahely a szükségtelen stressztől a dolgozókat, igyekszik csökkenteni az elkerülhetetlen stressz elviselésének nehézségét, és vezet be olyan programokat, mely segít a már megtörtént stresszes események feldolgozásában. Az is egy pályázati szempont, hogy a felső- és középvezetőket mennyire kapacitálják, képzik arra, hogy megfelelő "pszichoszociális környezetet" teremtsenek, azaz támogató, felelős vezetőként pozitív irányba lökjék a szervezeti kultúrát. Eséllyel pályázik az a munkahely, ahol a munkavédelmet a maga teljességében értelmezik, kitérve a lelki tényezőkre, a lelki egészség fejlesztésére is. Végül pedig indulhat olyan szervezet is, ahol kifejlesztettek olyan gyakorlati eszközöket, amelyek segítenek a munkahelyi stressz csökkentésében és a lelki egészség megóvásában.
A bírálók, az EU-OSHA szakemberei olyan dolgokra keresnek majd bizonyítékokat a pályázatokban, hogy mennyire új a kezdeményezés, fenntartható-e, átültethető-e a gyakorlat más cégekhez is, valóban és hatékonyan kezelték-e a pszichoszociális kockázatokat és a stresszt, történtek-e ezzel kapcsolatban innovatív beavatkozások, ezeket sikeresen végrehajtották-e, bevonták-e a dolgozókat a kezdeményezésbe, figyelembe vették-e a munkaerő sokféleségét, és történt-e valódi javulás a munkavédelem terén. Azok a példák nem elfogadhatók, amiket csak az üzleti haszon végett fejlesztettek ki, azaz árulják a megoldást (termék, eszköz vagy szolgáltatás).
Részt vehetnek többek között cégek, egyéni vállalkozások, támogató, tanácsadó, oktató szervezetek, munkahelyi közösségek, szakszervezetek, biztosítást nyújtó cégek is. A pályázat az Egészséges Munkahelyek kampány része, melynek honlapja itt található. Érdemes megnézni, érthető, világos, érdekes és könnyen belátható érvekkel, tényekkel mutatják be, hogy miért van szükség megfelelő, a stresszt minimalizáló, nemcsak túlélhető, de élvezhető munkahelyekre.
A pályázati határidő 2014. szeptember 12. Jó lenne, ha minél többen pályáznának, egyrészt jó reklám lehet egy ilyen díj tulajdonosának lenni, másrészt a rendezők megosztják, népszerűsítik a jó gyakorlatokat, így sokkal több emberhez is eljuthat egy-egy emberi megoldás. Jövő év tavaszán pedig kiderül majd, hogy tényleg csak amerikai álmokat kergetünk-e, vagy vannak azért nálunk is "helyes gyakorlatok", felelős, törődő, és a dolgozókat kibontakoztató munkahelyek.
A nevezési feltételeket tartalmazó szórólap itt érhető el: https://osha.europa.eu/en/competitions/good-practice-award_2014-2015/gpa-flyer-hu.pdf
Ha szeretnéd követni a Stresszblogot, kattints ide.