Hetente százával jelennek meg cikkek a stresszről. Van, amelyik a már jól ismerteket ragozza, és vannak új felfedezések, megközelítések. Összegyűjtöttem, hogy az elmúlt napokban milyen érdekességek kerültek fel az Internetre stressz-témában.

A stressz rontja az emlékezetet, de az emlékezet segíti a stressz leküzdését

Egy egészséges életmóddal foglalkozó oldal, a care2, a stressz és az emlékezet összefüggéseiről ír. Évtizedek óta közismert, hogy nagy stresszhatás esetén az emlékeink nehezebben raktározódnak el a fejünkben, azaz kevésbé emlékezünk azokra a dolgokra, amiket stressz alatt tanultunk, vagy tapasztaltunk meg. Ennek jótékony hatása is lehet, hiszen néha szerencsések vagyunk, hogy életünk különösen rossz élményei később a homályba vesznek. Ha viszont folyamatosan nagy stressz alatt vagyunk, akkor mindent kevésbé fogunk megjegyezni, ami a kognitív képességeink romlását jelenti. Másrészt viszont azt is kimutatták, hogy stresszhatás esetén azonnali megkönnyebbülést jelent, ha valamilyen pozitív emléket felidézünk. Azon nyomban csökkenti a stressz tüneteit, a szívverést, a vérnyomást, ha felidézzük azoknak az embereknek az emlékét, akik jót tettek nekünk, akikre hálával gondolunk. (Ilyesmiről már volt szó korábban, egy kis demonstrációval.) Vagy egy olyan helyzetre gondolunk, amikor mi tettünk jót, amikor gondoskodtunk valakiről, amikor nevettünk. Szóval ezt érdemes megjegyezni, ha nagy stressz éri az embert, idézzen fel valami kellemes emléket, és máris csökkentheti a stressz negatív hatásait.

Könnyen lehet, hogy a minket ért stresszt átörökítjük gyerekeinkbe

Azt könnyű elképzelni, és sok kutatás bizonyította is, hogy a terhesen elszenvedett stressz hatással van a magzatra. Sajnos már arra is sok példát gyűjtött a tudományos irodalom, hogy a terhesség előtt történt traumatikus események nemcsak az adott személyre hatnak, hanem a gyerekeire is. A legátfogóbb ilyen eredmények a Holokauszt-túlélőkkel kapcsolatban születtek: az áldozatok gyerekei, de még unokái is sokkal gyakrabban szenvedtek stresszhez köthető pszichiátriai betegségekben, például poszt-tarumás stressz szindrómában, mint akiknek az őseit nem érte ilyen csapás. A New York Timesban hétvégén megjelent cikk szerint ennek nem az az oka, hogy a traumát szenvedett szülők valahogy traumatikusan, stresszesen nevelik a gyerekeiket - ami persze nem lenne csoda. Találtak egy molekulát, amely ahhoz a génhez kötődik, ami a kortizol - azaz stresszhormon kiválasztásáért felelős. Patkányokon végezték a kísérletet, melyben kimutatták, hogy ez a molekula felhalmozódik a stressztől szenvedő anya-állat agyában. Ez nem meglepő. Viszont a petesejtjében is, és az újszülött már úgy jön a világra, hogy nagyobb mennyiségben tartalmazza agya ezt a molekulát. Az apák ugyanígy átörökítik ezt. Így valószínűsítik, hogy függetlenül a szülői gondoskodás minőségétől, a minket ért stressz biológiailag rögzül bennünk, és hatása öröklődik utódainkban.

A munkahelyi stressz leküzdésének legfelkapottabb módszere a tudatosság tréning

Jon Kabat-Zinn még a hetvenes évek végén fejlesztette ki azt a buddhista meditáción alapuló módszert, mely mára feljutott a közismertség egyik komoly csúcsára: a Time magazin címlapjára került. A módszernek az a lényege, hogy megtanítja a használóit arra, hogy pillanatról pillanatra a jelenre fókuszáljanak, mindenféle önvád, negatív gondolat, és egyéb zavaró gondolatáradat nélkül. A módszer mára tudományosan is bizonyítottan jó hatásfokkal csökkenti az átélt negatív stresszt, használják a Google-től kezdve a Pentagonon át, kórházakban, iskolákban, börtönökben. A The Guardian cikke arról számol be, hogy a humanitárius segélyszervezeteknél dolgozók nagyon nagy százalékban előbb vagy utóbb kikészülnek, kiégnek, az általuk látott sok tragédia, a szenvedőkkel való együttérzés hatására. A tudatosság tréninget elkezdték használni ilyen szervezeteknél is, és ezzel a dolgozók esélyt kaptak, hogy ne csak magányosan birkózzanak a sok borzalommal, és a miattuk érzett szomorúsággal, depresszióval, hogy ne alkohollal próbálják oldani a feszültségüket, hanem közösen vegyenek részt egy olyan módszer megtanulásában, ami még az ő halmozottan nehéz helyzetükben is eléggé hatásos.

Ha utálnak a munkádban, ha utálod a munkád, a legjobb, ami történhet veled, hogy van egy kutyád

Nemrég írtam arról, hogy a mindennapos stresszel való megküzdésben egy kutya vagy macska lehet az ember legjobb segítője, hatása erősebb, mint a vérnyomáscsökkentőé. Most megjelent egy kutya-menhely gyönyörű reklámja, ami pontosan ugyanezt az üzenetet küldi, csak sokkal szívhezszólóbban, mint a tudományos eredmények sorolása. Nézzétek meg, nagyon állat (én az Addict blogon láttam először):