Köztudott, hogy a terhesség során elszenvedett stressz szoros összefüggésben van a korszülések számával. Egy tanulmányban a koraszülés, illetve az alacsony születési súly okait vizsgálták. Az első ok a kismama dohányzása volt. De a második, nagyon kevéssé lemaradva, az úgynevezett nagy "pszichoszociális stressz" elszenvedése. Nagy pszichoszociális stressznek számítanak azok az életkrízisek, amikben az előző bejegyzésben már volt szó, itt pontosan a következőket vizsgálták: valamely közeli családtag elvesztése vagy súlyos betegsége, válás, a terhes anya hosszas kórházi kezelése, partnere általi fizikai vagy lelki bántalmazása, az otthon vagy munkahely elvesztése, a jövedelem 25%-os csökkenése, vagy más súlyos anyagi válság. Az anyagi okokból bekövetkező stressznél elgondolkodtam egy kicsit. Ha csak az édesanya jövedelmét számítjuk, akkor a 25%-os jövedelem-kiesés bele van kódolva a magyar rendszerbe, hiszen a terhességi gyermekágyi segély összege maximum a jövedelem 70%-a lehet. Igaz, az adómentesen. Viszont, ha magunk közt szólva, megnézzük azt a magyar gyakorlatot, hogy a dolgozók nincsenek mindig teljes összegre bejelentve, akkor sejthetjük, hogy a nagy anyagi visszaesés garantált stresszforrás az újdonsült szülők életében. De mondjuk még nem az első három hónapban, ami a legkritikusabb a magzat kihordásának szempontjából, úgyhogy e kis kitérő után vissza a szerzők eredeti eredményeihez.
A koraszülötten, vagy nagyon alacsony (a 37. héten 2500g alatti) súllyal születő babák mamáinak 83%-a szenvedett el a terhesség alatt ilyen nagy életkrízist. Ezen anyák 67%-a szavakban is kifejezte, hogy érezte az őt ért stressz negatív hatásait. A stresszt kiváltó életesemény súlyossága egyenes arányban volt a szülés koraiságával, minél nagyobb volt a stressz, annál hamarabb született meg a baba.
És mi a biológiai mechanizmus emögött? A terhesség során átélt stressz gátolja a magzat táplálkozását és gyarapodását a méhben. A stressz hatására akutan felszabaduló adrenalin a vért az izmokhoz irányítja, és magasabb szívfrekvenciát, izzadást, magas vérnyomást, szapora légzést vált ki, átrendezi a keringést. Ez a változás készíti fel a testet a harcolj vagy menekülj válaszra, vagyis a stresszreakcióra. Ám ha van bent egy baba, akkor ő éppen nem jut elég vérhez, és tápanyaghoz, amíg az anya a saját meneküléséhez használja fel teste energiáit. 140/90-es vérnyomás felett már egészen biztosan zavart szenved a magzat vérellátása. Az agy termel egy kortikotrophin-kiválsztó hormont, ami a stresszreakciót támogatja. Azonban ez a hormon befolyásolja a terhesség idejét is, a méh összehúzódásait okozva. Természetesen mindenkit érhet akkora ijedtség, hogy így felmegy a vérnyomása, az a kérdés, hogy ez az állapot meddig áll fenn. Ha sűrűn és sokat fordul elő, akkor a méh falának összehúzódása gátolja a magzat vérellátását, hajlamosít terhességi toxémiára és görcsökre, a terhesség későbbi szakaszaiban pedig a szülés megindulását okozhatja. Szülés közben a magzat légzési nehézségeit, szívritmuszavarának kialakulását segíti elő. Sokan, stresszes munkahelyen dolgozók, vagy stresszes kapcsolatban élők, már annyira hozzászoktak a krónikusan magas stresszhez, hogy szinte észre sem veszik. Ez nem jelenti azt, hogy a stresszhatások ne érintenék a babájukat.
A kortizol, a stresszhormon hatással van a szervezet progeszteron szintjére, ami pedig a baba kihordásának menetét befolyásolja. A terhesség korai szakaszában a sok kortizol olyan káros hatásokkal járhat, hogy a baba gyarapodása, a terhesség fenntartása ellehetetlenül, és bekövetkezhet a legszörnyűbb, a mama elveszti a magzatot. A korai, fogantatás körüli stressz ide vezethet. Így nemcsak a gömbölyödő pocakosoknak kell nagyon résen lenni, hogy mennyi stressznek teszik ki magukat, hanem már akkor is súlyos következmények lehetnek, amikor még nincs is tisztában az anya azzal, hogy várandós.
Ha a baba nem is születik korán, de alacsony súlyú, akkor újabb problémák léphetnek fel. Táplálkozhat a kismama egészségesen, ehet sokat, ha sok stresszt él át, és nem jut elég tápanyag a magzatnak, akkor az alacsony súlyú lehet. A kis súlyú babáknál nagyobb a kockázat, hogy hypoglikémiások lesznek, ilyenkor pedig sérülhet a normál fejlődésük.
A terhes anyák immunrendszere egyébként is kicsit meggyengült állapotban van, és a stressz tovább gyengíti az immunrendszert. Így a stresszelő kismamák nagyobb eséllyel vannak kitéve banális fertőzéseknek. Egy sima influenza is jobban megviselheti őket és magzatukat, mint nem terhes társaikat, ráadásul még csak nem is vehetnek be gyógyszereket a betegség enyhítésére. Gyakrabban alakulhat ki tüdőgyulladás egy sima nátha folyományaként. Nagy a veszélye a méhen belüli fertőzéseknek is, ami meggátolhatja a szülés normál lefolyását, és ritkán még a magzatot is megfertőzheti.
Az előző részben már volt szó arról, hogy a stresszes kismamák babái többet sírnak. Az ilyen emocionális labilitásnak az lehet az oka, hogy az anyai stresszhormonok bekerülnek a magzatba, az agy kifejlődése során szerepet kapnak. Gyakran a terhesség alatt nagy stresszt átélő anyák gyerekei később viselkedési zavarokkal, fejlődési lassulással küzdenek, nehezebben birkóznak a saját magukat ért stresszel, gyakoribb köztük a túlzott kövérség, a szívproblémák, vagy a cukorbetegség.
Nagyon oda kell hát figyelni a stresszre terhesen, számtalan módon hat a stressz a magzatra, elsőszámú egészségügyi "kötelessége" egy várandós anyának, és családjának, hogy próbálják meg minimalizálni az átélt stresszt a születendő gyerek érdekében. Ez most nagyon szigorúan hangzik, de azért senki se keseredjen el, vagy ijedjen meg, ha éppen stresszes körülményeket kapott a Nagy Sorsoláson. A körülmények olyanok, amilyenek, azt mindig befolyásolhatjuk, hogy hogyan érezzük magunkat bennük. A sorozat következő része arról szól majd, hogy milyen technikákat ajánlanak kismamáknak, hogy hatásosan küzdhessenek meg az őket ért stresszel.
