Mi a közös Paul McCartneyban, David Lynchben, és bennem? Szép lenne, ha tehetség, sikeresség, és bankszámla szempontjából több hasonlóságot tudnék felmutatni, de egyelőre csak egyet találtam: mindhármunkra nagy hatással volt, hogy egy csendes, negyed órás meditációnak micsoda ereje van.
Az előző posztban gyűjtöttem pár példát a világból, hogy hogyan alkalmazzák a meditációs technikákat az iskolákban. Legizgalmasabb találatom szerintem, a San Franciscói Quiet Time program volt, így, gondoltam, jobban utánajárok. És mit látok? A programot, ott is, mint sok más amerikai középiskolában a David Lynch által létrehozott alapítvány keretében vitték véghez. Lynch, ahogy az alapítvány honlapján leírja, 1973-ban kezdett el meditálni a Quiet Time által használt transzcendentális meditáció módszerével, és azóta egyetlen napot sem hagyott ki. Élete legnagyobb ajándékának tekinti, hogy rátalált erre, a belső békéjét, kreativitását és boldogságát növelő módszerre, és valamivel később azt is látta, hogy mennyire erős a technika az iskolások, háborús veteránok, erőszakot elszenvedett nők életminőségének javításában. Ezért 2005-ban létrehozta a David Lynch Alapítványt, melynek célja, hogy minél több helyre eljusson a módszer, minél többen megtapasztalják a meditáció jótéteményét.
Az alapítvány olyan helyeken vesz részt az oktatásban, ahol szegény gyerekek, szélsőségesen erőszakos és durva körülmények között élnek, a rájuk nehezedő stressz megmérgezi az életüket, nem teszi lehetővé képességeik kibontakoztatását. Nagyvárosi gettók. Azt írják, a tanulás első számú ellensége a stressz. A kamaszok 25%-a küzd szorongásos problémákkal, ugyanígy a negyedük kapott, vagy vett drogot az iskola területén belül, egyharmaduk túlsúlyos, több, mint három-millió gyerek kap gyógyszert a figyelemzavarára, és a tinédzserek között vezető halálok az öngyilkosság - mindez az Egyesült Államokban, nem tudom, a magyar adatok hol vannak ehhez képest. A tanárok pedig elképesztő hamar kiégnek. Ahogy már írtam, a bevezetett Quiet Time program minderre, a tanulási képességekre, az élettel való elégedettségre nagyon jó hatással volt. A jegyek jobban lettek, az iskolán belül rendbontás és agresszió csökkent (65%-kal), a tanárok sokkal kiegyensúlyozottabbá váltak, a figyelemzavarok csökkentek, éppúgy, mint a stressz fiziológiai és lelki tünetei is.
A Quiet Time a transzcendentális meditáció módszerét alkalmazza, amihez, egy rövid tréning után csak annyira van szükség, hogy a gyerekeknek és tanáraiknak legyen egy hely, ahol kényelmesen leülhetnek. Ez a meditációs módszer semmilyen vallásos meggyőződést, filozófia elsajátítását vagy életmód-változtatást nem kíván meg - rövid, fókuszált és egyszerű. Napi kétszer 15-20 percig a gyakorlói kiürítik az agyukat, hogy megtapasztalják magát a "tudatosságot", a zavaró gondolatoktól való mentességet. A nyugodt éberség állapotában az agy összeszedettebben működik, a test pedig pihen. A módszer az indiai védikus tradíció megvilágosodást célul tűző gyakorlatán alapszik, Maharishi Mahesh Yogi hozta el a nyugati világba nagyjából ötven évvel ezelőtt. Indiában évezredeken át tanították, generációról generációra szállt, az oktatása ma is ugyanígy zajlik - de, még egyszer, itt csak a tudatállapot megváltoztatásáról van szó, nem pedig vallási képzésről. Több, mint 350 tudományos kutatás vizsgálta már a hatásosságát, és ezek köre folyamatosan bővül. A meditáció során az agy prefrontális kérgében az agyhullámok rendezettebbé válnak, a zűrzavar és összevisszaság helyett harmónia keletkezik, ebből a meditációk gyakorlói a gondolatok letisztultságát érzékelik. Három és fél hónap gyakorlás után a meditálók agyhullámai éppen olyanok lesznek, mint azon meditálókéi, akik tíz éve gyakorolják a dolgot. De ez a változás nem csak a meditálás közben történik meg, és ez adja azokat a remek eredményeket, amivel a stressztől sújtott emberek életminőségének javításában dicsekedhet ez a módszer, hanem az általános aktivitás során is. Aki rendszeres gyakorlója a TM-nek, az tisztábban, világosabban gondolkodik, kreativitása nagyobb teret kap, rövidtávú memóriája jobban működik - nem véltelen, hogy annyi művész, színész, vagy sikeres üzletember kötelezte el magát a TM mellett. Az AHA (American Heart Association,) ami egy nagyon konzervatív felfogású orvosokból álló, elismert tudományos társaság, a TM-et emelte ki, mint olyan "viselkedésterápia", ami bizonyítottan segít a magas vérnyomás csökkentésében.
A David Lynch Alapítvány a következő intézményeknek adja át a programot: veszélyeztetett környezetben lévő iskolák, hadsereg és veterán-szervezetek, erőszakot megélt nők segítő szervezetei, indián-szervezetek, hajléktalanokat segítő csoportok és börtönök. A honlapjuk szerint annyi a jelentkező, hogy már be is telt az idei kapacitásuk. Az iskolákban a bevezetése a következőképp működik:
- az iskola vezetőségét kiképzik a TM (transzcendentális meditáció) módszere alapján
- a tantestület is megkapja a TM oktatást
- az iskola igazgatója 1) aláír egy szándéknyilatkozatot, hogy be szeretné vezetni ezt a programot, 2) biztosítja hozzá a feltételeket 3) összehívja a szülőket, és támogatásukat, visszajelzésüket kéri a programról, 4) átalakíttatja az órarendet úgy, hogy beleférjen a napi kétszer 20 perc meditáció.
- végül pedig a gyerekek is megkapják a TM-tréningjüket, és onnantól kezdve folyamatos támogatást a meditáció végzéséhez.
Mint korábban szervezetfejlesztéssel foglalkozó tanácsadó, azt mondhatom, hogy ez profin összerakott folyamat, az egyes lépések mind szükségesek, és megfelelő sorrendben következnek ahhoz, hogy biztosítsák a megvalósulás sikerét. A programban egyébként önkéntes a részvétel a diákok és tanárok részéről, de csak akkor vágnak bele, ha az iskola nagy része (80-85%) részt szeretne venni. Az a tapasztalat, hogy a maradék 15-20% is pár hónapon belül csatlakozik, látva a többieket, és hallva azok örömteli tapasztalatait. Egyébként az Alapítvány és a TM-szakemberek, akár egyénileg végzi el valaki a tanfolyamot, akár így szervezetileg, mindig biztosítják, hogy ingyenesen segítségére sietnek annak, aki megakad, akinek problémája van, onnantól, hogy valaki kijárta a tanfolyamot, élete végéig kérheti a szakemberek támogatását.
Értem én, hogy hol vagyunk még ettől, meg magyar valóság, és központosítás, meg nemzeti alaptanterv és előítéletek - de nem lenne jó ezt nálunk is megcsinálni? Kiderült, hogy Magyarországon is tanítanak transzcendentális meditációt. Az indulás egybeesik a rendszerváltással, azóta már nagyjából huszonhat-ezren végeztek el ilyen tanfolyamot - mondta Szabóné Károly Ibolya, az ezzel foglalkozó Nagy Csoport Alapítvány kuratóriumi tagja. Mester Ákost, az Alapítvány vezetőjét is felhívtam, főleg az érdekelt, hogy nálunk is vannak-e ilyen programok, ahol iskolásokkal, veszélyeztetett gyerekekkel, vagy más rizikós csoportokkal foglalkoznak. Vannak iskolai programok náluk is, a Kreatív Csend nevet kapta magyarul a kezdeményezés. Több száz gyerek vett már részt rajta, de sajnos a lehetőségek jóval szűkebbek, mint Amerikában. Az iskolaigazgatók az oktatás átszervezése után szinte semmi szabadságot, önállóságot nem élveznek, nincs hatáskörük arra, hogy bevezessenek az iskolájukba egy ilyen programot, még ha igény és szükség lenne is rá. Mester Ákos elmondta, hogy bár a NAT része a meditáció, az be van rendelve a testnevelés alá, más formában nincs lehetőség művelni. A tanterv kidolgozásánál arra sem fordítottak figyelmet, hogy milyen módszert lehet meditációként használni, például a magyar TM-szakembereket nem keresték meg, hogy tájékozódjanak, milyen lehetőségek lennének a módszerben. Az alapítvány Magyarországon is halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel dolgozott, és fantasztikus élményeik voltak. A gyerekek szinte az első alkalom után nyugodtabbá váltak, jobban tudtak figyelni, és kevesebbet betegedtek meg. A kreativcsend.hu oldalon sok élménybeszámolót is meg lehet nézni, lelkes gyerekekét, és tanárokét egyaránt.
Az utóbbi idők oktatási ámokfutásának tanújaként, tudom, sok kérdés felmerül az emberben. Most hozzáteszek egy újabbat: ha a gyerekeink egyre jobban szenvednek a stressztől, ha van egy világszerte kipróbált, sikeres módszer, ami segíti a gyerekek tanulását, egészségmegőrzését, ha vannak Magyarországon szakemberek, akik ezt szívesen és képzetten tanítanák, nem lehet, hogy esélyt kéne adni nekik?